Mielőtt megfullad az agyunk
Magyarországon az egyik leggyakoribb halálozási ok a stroke. Korai felismeréssel a halálesetek száma csökkenthető lenne, a gyors cselekvés és a megfelelő terápia pedig segíthet a betegség kedvezőbb kimenetelében és a jobb életminőség elérésében.
A stroke jellemzően a 40 év feletti férfiakat és az 50 év feletti nőket érinti, és bár leggyakrabban a 60-80 éves korosztályban fordul elő, egyre gyakoribb a fiatalabbak érintettsége is.
A stroke során az agy vérellátási zavara okoz működészavart, amely maradandó károsodást eredményezhet, vagy halálos kimenetelű lehet. Két alapvető típusa létezik: az agyi infarktus (iszkémiás stroke), amely során az agy nem kap elegendő vért (ez az esetek 80%-ában fordul elő). A másik típus az agyvérzés (vérzéses stroke), ekkor pedig az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt – ez az esetek 20%-ban fordul elő.
Stroke esetén mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megfelelő kezeléssel elkezdődjön a keletkezett vérrög feloldása. Minél később kerül a beteg ellátásra, annál súlyosabb állapot áll elő, maradandó emlékezetkiesés, beszédzavar, az esetek háromnegyedében rokkantság alakulhat ki.
Stroke esetén az agy percenként mintegy 2 millió sejtet veszít, korai felismeréssel és kezeléssel viszont csökkenthető lehet a károsodás és nőhet a teljes felépülés esélye is.
Hajlamosító tényezők a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, amely az érrendszer állapotát jelentősen befolyásolja, akár már fiatalkorban is.
Az egészségtudatos életmód kialakítása mellett fontos továbbá a rendszeres szűrés, különösen a pitvarfibrillációban (pitvari remegéssel járó, jóindulatú, időskori szívritmuszavar) szenvedő betegek számára. Pitvarfibrilláció esetén a betegek egy része tünetmentes, míg más esetekben nehézlégzés, fulladás, bizonytalan eredetű mellkasi fájdalom, fáradékonyság, szabálytalan szívdobogás jelentkezhet, a betegek éjszaka heves szívverésre riadhatnak fel.
Pitvarfibrilláció fennállása esetén ötször nagyobb esély van a stroke kialakulására, tehát a betegséget tekinthetjük az iszkémiás stroke előszobájának is, ezért fontos, hogy a fenti tünetek észlelésekor haladéktalanul forduljunk orvoshoz. A szájon át szedhető véralvadásgátló készítményekkel, a rendszeres orvosi ellenőrzés mellett, azonban ennek a kockázata csökkenthető.
A stroke nem fáj, így a tüneteket sokan elbagatellizálják, nem fordulnak orvoshoz, ezzel veszélyeztetik a későbbi felépülést vagy akár az életüket is.
A stroke tünetei lehetnek:
- hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás,
- ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen)
- hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség
- hirtelen bekövetkező látászavar, kettős látás, látótér kiesés, látásvesztés.
- Ha bizonytalanok vagyunk a tünetek felismerésében, akkor néhány egyszerű feladatot érdemes elvégeztetni a beteggel:
- Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
- Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Lehanyatlik-e valamelyik keze?
- Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?
Ne feledjük, hogy mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre a kezelés megkezdéséig! Stroke gyanúja esetén azonnal hívjunk mentőt!
Forrás: egeszsegkalauz
