2019 akár a fordulat éve is lehet
Szeged, Salgótarján és Dombóvár baloldali vezetése nem hajlandó behódolni a fideszes rabszolgatörvénynek: mindhárom önkormányzat elfogadott egy rendeletet, amivel megtiltja az önkormányzati cégek vezetőinek, hogy éljenek a jogszabály által lehetővé tett évi 400 órás túlórakerettel.
A XXI. kerületi szocialisták is benyújtottak egy rendelettervezetet a fideszes többségű csepeli képviselőtestületnek, amely kivonná az önkormányzati cégek dolgozóit a rabszolgatörvény hatálya alól. Az MSZP-sek javaslata 250 órában maximalizálná az önkormányzati cégeknél az éves túlórakeretet. Ám a kerület jegyzője még az előterjesztés napirendre vételét is elutasította. Indoklása szerint azért, mert csorbítaná a helyi önkormányzati cégvezetők jogkörét.
Csakhogy a Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad rá, hogy az önkormányzati cégeknél az önkormányzat a munkavállalók érdekeinek szem előtt tartásával utasítsa a cégek vezetőit, hogy ne alkalmazzák a rabszolgatörvényt. Erre a jogi megoldásra játszott rá a szegedi, salgótarjáni és dombóvári városvezetés is. Lehetséges, hogy Csepel jegyzője, jogász létére nem tudott erről a lehetőségről? Hogy az önkormányzat törvényes működéséért felelős személy, aki ráadásul közel két évtizede tölti be a posztját, nem ismeri az egyik legalapvetőbb törvényt, a Ptk.-t?
A csepeli sztori alighanem azt mutatja, mi a fő baj a Fidesz által berendezett országban. Hogy a 2010 óta épített Nemzeti Együttműködés Rendszerében már mindenki csak a hatalommal akar együttműködni, mert az biztosítja a jó állást, az uniós pályázaton való sikert, a közigazgatásban való feljebblépést stb.
Például egy kerületi önkormányzat jegyzője, aki elvileg a mindenkori helyi vezetéstől, pláne pártoktól függetlenül látja el a feladatát, inkább kitalál valami mondvacsinált indokot, csak nehogy az ellenzék egyszer oda tudjon vágni a fideszes uraknak, nehogy a város kormánypárti vezetőinek színt kelljen vallania, támogatják-e a rabszolgatörvényt.
Mindenki úgy táncol, ahogy a Fidesz fütyül? A helyzet rosszabb: már fütyülniük sem kell, mert önműködő a rendszer. A csepeli jegyző is pontosan tudja, mit néz jó szemmel az országos vezetés parancsát leső helyi hatalom, és mit nem. Mondhatta volna, méghozzá a jogszabályokra hivatkozva, hogy ezt mondja ki a törvény, ne nálam reklamáljanak, hanem a törvényhozóknál. De nem. Mert akkor esetleg ugrik a jól fizető jegyzői pozíció.
A rabszolgatörvény miatti felháborodás ezzel együtt is odavághat a hatalomnak. Mert olyan ügy, ami pártállástól függetlenül érint szinte mindenkit. Persze ez még nem jelenti, hogy akkor most mindjárt a kormány le lesz váltva.
De ha csak annyi történik, hogy az ellenzéki pártok és a Fidesz-kormány vesztesei végre egymásra találnak, és az új évben újult erővel és együtt állnak neki az ellenállásnak, 2019 akár a fordulat éve is lehet. Nagyon ráférne az országra.
