A briteket már idegesíti a sok szavazás
Theresa May pénteken újból megszavaztatta az alsóházat az EU-val kötött brexit-megállapodásáról, hogy tudja szállítani a brexitjét május 22-ig, de megint nem jött össze, írja a Profil osztrák hetilap. Az ellene szavazó többség ugyan 58 szavazatra zsugorodott, de még mindig nem sikerült a megállapodásról meggyőznie az alsóházat.
Közben May már a kilépési megállapodáshoz kötötte sorsát, és felajánlotta lemondását arra az esetre, ha elfogadják azt. Boris Johnson, a brexit kemény híve engedett, neki elég volt May ígérete, hogy lemond. Johnson azt reméli, hogy May neki adja majd át a helyét. A brexit kemény híveinek problémája eddig az volt, hogy a megállapodást minden kétely ellenére el kell fogadni ahhoz, hogy egyáltalán még megtörténjen a kilépés. Csak a megállapodás elfogadása után kezdődhet meg a második szakasz: az EU és Nagy-Britannia jövendő kapcsolatairól szóló tárgyalás.
Ezért kapaszkodott May az utolsó pillanatig abba a reménybe, hogy ellenfeleit mégiscsak rá tudja bírni a megállapodás elfogadására. Pénteken már szó sem volt diadalmas függetlenségi napról. A képviselők kimerülten lopakodtak ki a szavazás után az épületből. A brexit-folyamatot hónapok óta cselszövések sora és gyűlölködés határozta meg. Egyebek között ezért szavaztak pénteken csak a megállapodásról, és a jövendő kapcsolatokról szóló, hozzá tartozó politikai nyilatkozatról, mert az alsóház elnöke egy 1604-ben kelt szabályra hivatkozva nem engedte meg, hogy ugyanarról harmadszor is szavazzanak.
A brit társadalom mélyen megosztott. A társadalom, a politika és a gazdaság számára a brexit mindenesetre súlyos károkat okozó katasztrófává növi ki magát. Bári történjen is a következő hónapokban: a Nagy-Britannia és az EU jövendő kapcsolatairól szóló tárgyalások évekig tartanak majd, és ezekben az években szó sem lehet biztonságról sem az emberek, sem a kereskedelem számára. Donald Tusk április 10-re rendkívüli csúcsot tűzött ki, hogy London hosszabb halasztást kérhessen. Kérdés, hogy minek. Pedig muszáj lennie megoldásnak - írta a lap, és felvázolta a lehetséges opciók valószínűségét.
1. a megállapodás nélküli brexit valószínűségét a hetilap 10 százalékra teszi. A brit parlamentben csak egyszer jött létre a kérdésben egyértelmű többség: amikor elutasították a megállapodás nélküli kilépést 400 szavazattal 160 ellenében, de a 160 is nyugtalanító szám, ha tekintetbe vesszük, hogy ez milyen következményekkel járna. A hetilapnak több brit képviselő is megerősítette, hogy a megállapodás nélküli kilépést mindenképpen meg fogják akadályozni.
2. Egy második, a megállapodást megerősítő népszavazás megrendezésének valószínűségét a cikk 20 százalékra teszi. Ennek lényege, hogy a szavazók erősítsék meg még egyszer, ezúttal kötelező érvénnyel a kialkudott megállapodást. Ez a lehetőség közel 50 százaléknyi szavazatot kapott, ennek ellenére csekély a valószínűsége. Már hatmillióan írták alá az újabb népszavazást követelő petíciót, és egymillióan tüntettek, de Jeremy Corbyn ellenzéki vezér nem hajlandó ezt támogatni, és mindaddig aligha valósítható meg, amíg ő nem követeli a népszavazást.
3. Puha brexit vámunióval - ennek valószínűsége a Profil szerint 30 százalék. A mérleg nyelvét azok a keményvonalas észak-írek alkotják, akikre Maynek szüksége van a hajszálvékony többséghez. A tíz észak-ír képviselő azért nem hajlandó elfogadni a válási okiratot, mert pánikban van az úgynevezett backstop-megoldástól, amely az átmeneti időszak után lépne érvénybe, és Észak-Írország számára más feltételeket jelentene, mint az Egyesült Királyság többi részének. Ezért még mindig inkább azt támogatnák, ha Nagy-Britannia akár örökre része maradna a vámuniónak.
4/ Új választások kiírásának valószínűsége a Profil szerint 40 százalékra tehető. A britek nem tudják, mitől idegesebbek: a brexittől, vagy az örökös szavazásoktól. 2015-ben és 2017-ben választottak új parlamentet, 2014-ben a skótok népszavazáson a függetlenség ellen voksoltak, és 2016-ben a britek népszavazáson döntöttek a brexitről. Amit bizonyosan nem akarnak, az az újbóli választás, mert a Theresa May utóda - vélhetően egy brexit-támogató -, valamint Jeremy Corby közötti választás olyan, mintha a pestis és a kolera között kellene választaniuk: az egyik nem tudta keresztülvinni a brexitet, a másik nem tudta megakadályozni azt. Most azonban keletkezhet egy új választás felé mutató szívó hatás. A Munkáspárt boldogan vonulna egy osztályharcos választási kampányba. A toryk pedig nem lesznek képesek védekezni ellene, ha továbbra is ennyire reménytelenül viszálykodnak.
