A fiatalok a lábukkal válaszolnak a felősoktatás átalakítására
"Az, ami az MTA-val és kutatóhálózatával történt, illetve annak ténye, hogy a felsőoktatás átkerült a Palkovics-féle Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz azt vetíti előre, hogy folytatódik az átalakítás, aminek szerintem jó, ha a harmadánál tartunk” – reagált megkeresésünkre Hiller István volt oktatási miniszter. Mint a Corvinus példája mutatja: a Fidesz bármikor kész szembemenni saját felsőoktatási politikájával. A szocialista szakpolitikussal annak kapcsán beszélgettünk, hogy a sajtóban körbejárt a hír: a kormány vezető budapesti egyetemek összevonásával létrehozná a Budapest University-t, de legalábbis szorosabbra fűzné a kiválasztott felsőoktatási intézmények egymás közötti és a kutatóhálózatokkal való együttműködését. Hiller szerint a felsőoktatásban történő átalakításokra a fiatalok a lábukkal válaszolnak: külföldre mennek egyetemre.
„Jelenleg sem aktualitását, sem realitását nem látom annak, hogy megvalósuljon Orbán Viktor miniszterelnök régi álma, s létrejöjjön a Budapest University” – szögezte le a Hírklikknek Hiller István. Azzal kerestük meg, hogy a 24.hu portálon olyan értesülés jelent meg, miszerint a kormányzat az ELTE-t, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) és a Semmelweis Egyetemet egybe olvasztaná, az intézményeket szakterületenként integrálná, külön az orvosi, a műszaki, a bölcsész- és társadalomtudományi, a közgazdasági és agrár képzőhelyeket, függetlenül attól, hol működnek.
A kormány ezt az MTI útján sietett cáfolni, azt azonban leszögezte, hogy „elengedhetetlen az együttműködés a hazai és nemzetközi egyetemek között, s jelenleg ennek kidolgozása van folyamatban”. Mindenesetre a Népszava értesülése szerint egy teljesen új egyetemi-kutatási társulási formát hoznának – akár törvénymódosítással – létre: ugyan az egyetemek önálló jogi személyek maradnak, de bizonyos célok elérése érdekében társulnának egymással”. A lapnak meg nem nevezett kormányzati forrás azt is mondta: valóban tervezik, hogy a BME-t és a Semmelweist bevonják ebbe, a harmadik fél pedig a Budapesti Corvinus Egyetem lesz.
Vizet prédikálnak, de bort isznak
Hiller István szerint ezeknek az összevonása egyébként sem jelentené a színvonal emelkedését, s egyáltalán nem hozná azt, amit egyébként célként kitűztek. Még akkor sem, ha ez Orbán régi álmának a megvalósítása lenne. Emlékeztetett arra, hogy a fővárosban több meghatározó, nemzetközileg ma is elismert egyetem működik – a SOTE, a BME, s az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye az ELTE –, illetve mellettük vannak más felsőoktatási intézmények, amelyek most erősitik a profiljukat, például a Budapesti Gazdasági Egyetem.
Az összevonással nem emelkedne a színvonal, viszont számos negatív mellékhatása lenne – derül ki Hiller szavaiból, miként az is, hogy ezek persze lehetséges kormányzati célok. Az összevonással borítékolhatóan csökkenne a felsőoktatási hallgatói létszám, amire a kormány intézkedései alapján láthatóan törekszik is. Különféle lépésekkel már eddig is szűkítették a bejutási lehetőséget. „Szövegszerűen persze próbálnak a felsőoktatás ügyének előmozdításáról, e folyamatok támogatásáról, elősegítéséről beszélni, de azt leginkább úgy lehetne elérni, hogy minél több fiatal kerüljön diploma-közelbe” – szögezte le. Ha csak ebben a tanévben nézzük: történtek a deklarált lózungokkal ellentétesen ható intézkedések, közülük a legnagyobb visszhangot kiváltott rendelkezés az volt, hogy a következő egyetemi tanévre előírják a középfokú nyelvvizsga meglétét. „A második félévben mindenesetre már láthatóak lesznek a káros irányok, az, amit a középfokú nyelvvizsga kötelező volta vált ki” – prognosztizálta.
„Miközben a kötelező nyelvvizsga jól hangzik, papíron helyes az elképzelés, de az elmúlt 9 évben nem tettek semmit annak érdekében, hogy a fiatalok nyelvvizsgát szerezhessenek” – emlékeztetett Hiller, hozzátéve: még azt is szétverték, amit a korábbi kormányok megtettek, többek között megszűntették a nulladik évfolyamot, pedig az 2009 és 2010 között tanévenként tízezer diákot segített nyelvvizsgához. „A megszűntetett rendszer helyébe ugyanakkor nem alakítottak ki másikat, illetve, amivel próbálkoztak, a diplomamentő program megbukott” –emlékeztetett. „A kormánynak inkább arra kellene törekednie, hogy a jelenlegi struktúrában erősítse a színvonalat, nem pedig csökkentse a hallgatói létszámot” – ez az oktatáspolitikus álláspontja.
Messze nincs vége a beavatkozásoknak
„Ami a Magyar Tudományos Akadémiával és a kutatóhálózatával történt, az egy külön történet” – mondta, hozzátéve: „a beavatkozás nem fejeződött be, nagy valószínűséggel kimondhatjuk, hogy erős együttműködést céloznak az egyetemek – elsősorban a tudományegyetemek – és a kutatóintézetek új intézményfenntartó hálózata között”. Ez szerint újabb szervezeti átalakítást jelentene. „Mindenesetre nem lehetnek túlságosan nyugodtak azok az akadémiai kutatók, akik az MTA és kutatóhálózata elleni lépések ellen harcoltak”. Szerinte az átalakítások harmadánál tarthatunk.
Saját oktatáspolitikájukkal is szembe mennek
„A Corvinus kilóg a sorból, az már nem állami, hanem alapítványi fenntartásra kiadott intézmény, amit egyfajta laboratóriumnak tekintenek, így azután a többi – ha nem is az összes – egyetem számára meghatározó lehet az, ami ott zajlik” – véli Hiller István, aki rámutat: „ami ott történik, az teljesen szembe megy a Fidesz felsőoktatási politikájával, a borzalmas 2011-es felsőoktatási törvényben foglaltakkal”.
Egyrészt azért, mert tandíjas egyetemmé válik. „Lehet persze csűrni-csavarni, mondván, ösztöndíjrendszer is társul a kötelező tandíj mellé” – mondja. Bár egyelőre a mértékekről nem beszélnek, de szerinte az biztos, hogy magasabb lesz, mint a jelenlegi költségtérítés, ami napjainkban a hallgatóknak csak valamivel kevesebb, mint a felét érinti. A Corvinuson egyébként ez jelenleg szemeszterenként 500-550 ezer forint.
Egy további szempont, amire felhívja a figyelmet az az, hogy hogy hosszú távon biztosan csökkenni fog a hallgatói létszám. „Ez pedig dühítő és biztos, hogy az ország érdekei ellen van” – hangsúlyozta.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy lévén alapitányi fenntartású egyetem, megszűnt az oktatók közalkalmazotti státusza, „ezért nem lennék meglepve, ha az oktatói létszámban nem csak változás, de csökkenés is bekövetkezne”. Az állam ugyan közvetlen módon nem befolyásolhatja azt, ami ott zajlik, hiszen alapítványi fenntartásba adta, de a kormány által kinevezett kuratórium nevezi ki az egyetem vezetését, akiknek a tagjai értelemszerűen az ő emberei közül kerülnek ki.
S végül, de nem utolsósorban még egy borítékolható változás várható: Hiller nem látja lehetetlennek, hogy a jelenlegi szerkezetében változni fog maga az egyetem. A karok közül lesz, amelyik kiválik, amelyet áttesznek máshova. „Emlékezzünk csak arra, hogy egyszerűen kiszakították az Államigazgatási Főiskolát akkor, amikor létrehozták a Közszolgálati Egyetemet”.
Számításai szerint nem fognak egyelőre részeredményeket mérni a Corvinuson, kivárják a ciklus végét, két és fél, három tanéves időszakban nézik, mérik az eredményeket, hatásokat.
A fiatalok elmennek
A Corvinustól azt várják, hogy záros határidőn belül az első kétszáz közé kerüljön a különféle nemzetközi egyetemi rangsorokban. „Ez presztízsszempont, pedig az egész felsőoktatásban kellene gondolkodni” – vitatkozik a kormányzattal ebben is Hiller, aki szerint látható, hogy „a képzeletbeli statisztika nagyon fontos s kormány számára, az, hogy legyen intézmény, amit fel lehet mutatni, de magának a felsőoktatásnak a színvonalával nem tudnak mit kezdeni”. Hozzátette: „ha nagyon jó szándékú akarok lenni, akkor azt mondom, hogy stagnál ez a színvonal, de reálisan nézve igazából romlik”.
A magyar fiataloknak azonban megvan minderre a válaszuk: elmennek külföldre tanulni. A fővárosban és Nyugat-Magyarországon a gimnazisták közül ma már legalább annyian készülnek külföldi egyetemekre, mint ahányan itthon terveznek továbbtanulni.
