A Fidesz átszabta, az ellenzék pedig szabhatja

A Népszava írta meg a Nemzeti Választási Irodától megszerzett információk alapján, hogy ezúttal hét helyen – Budapest VII. és XXI. kerületében, Debrecenben, Miskolcon, Pécsen, Kecskeméten és Komlón – változtattak az új önkormányzati egyéni körzetek határain. Mindenhol csökkentették az egyéni kerületek számát. A két budapesti körzetben és Komlón kettővel, míg a többi helyen eggyel kevesebb egyéni képviselő juthat be a képviselő-testületbe októberben. 

„A Fidesz évek óta él és visszaél a körzetek újrarajzolását lehetővé tévő jogszabályokkal, ami nem más, mint a választás politológiában és szociológiában jól ismert választókerület-manipuláció, eredeti nevén gerrymandering” – szögezte le Wiener György, a politikatudomány kandidátusa. A konkrét változtatások egyenkénti elemzésébe nem ment ugyan bele, de példaként elmondta, hogy a miskolci körzeteket addig szabogatták át, amíg megszűntették azt a körzetet, ahol eddig a Fidesz mindig vereséget szenvedett.

Ugyanakkor még ezzel a hátszéllel sem garantált a Fidesz  jelöltjének a győzelme – állítja Wiener, aki szerint „ha megvalósul az ellenzéki összefogás, akkor például Csepelen és a VII. kerületben nyerhető a helyzet”. 

Még akkor is, ha – az országgyűlés választások példáját említve – a Fidesz érdekeit követő körzet-újraszabások miatt az ellenzéknek 10-15 százalékkal kell együtt vagy külön-külön jobb eredményt elérni ahhoz, hogy ugyanannyi mandátuma legyen, mint a Fidesznek – szögezte le. Erre egy mellbevágó példát is mondott: „A Fidesz az azóta általa újraszabott választási térképpel megnyerte volna mind a 2002-es, mind pedig a 2006-os országgyűlési választást”.

Nem véletlenül idézi fel a Népszava a körzetek újrarajzolása kapcsán kifejtett kövéri gondolatot, mely szerint az a jó, „ha az ellenzék nem rúg labdába”.  Mindenesetre az elmúlt években sok bűvészkedés volt  a Fidesz részéről, utcákat és háztömböket, illetve korábban egyértelmű győzelmet hozó választókörzeteket vágtak ketté, más körzetekbe amorf módon belenyúló részeket rajzoltak meg, stb., most pedig már arra is van példa – a fent említett Miskolcon –, hogy meg is szüntettek egyértelműen ellenzéki-többségű körzeteket.  

Magyarországon 169 olyan település van, amelynek lakosságszáma meghaladja a tízezer főt, s mint ismert, az önkormányzati választáson a 10 ezer fő alatti településeken csak listára lehet szavazni, egyéni képviselőkre nem – emlékeztet a Népszava cikke. Az egyéni választókerületi határok tehát csak a nagyobb településen lényegesek, ott azonban sok múlhat ezen, különösen az olyan városokban, mint például Miskolc, Budapest vagy Komló, ahol az ellenzéknek érdemi esélye lehet a győzelemre vagy arra, hogy javítson a 2014-es eredményeken. De akár Pécsen is, ahol tavaly az egyik baranyai egyéni választókerületben Mellár Tamásnak sikerült győznie. Nagyon nem mindegy tehát az önkormányzati választásnál sem, hogy hol húzódnak a határok – szögezi le a cikk, amiből további érdekes részletek is megtudhatók.