A Fidesz szétszedi a Jobbikot
Induljunk ki onnan, hogy a Jobbik, mint formáció és „hitvallás” egyáltalán nem hiányzott a magyar politikai életbe. Illetve ez így nem pontos: az antiszemita, homofób nézetek értő fülekre találtak a társadalom egy nem elhanyagolható részében; a MIÉP-ből - és Orbánból – kinövő csapat többek között ennek köszönhette jelentősnek mondható népszerűségét. Hiába próbálkozott a baloldali, vagy szeriöz média a szélsőjobb párt blokkolásával, bojkottjával, a Jobbik tábora folyamatosan nőtt. A Simicska-féle fordulat kellett ahhoz, hogy szakítson addigi politikájával, és a néppártosodást tűzze a zászlajára. És a G-nap, illetve a Simicska- Orbán féle szakítás kellett ahhoz is, hogy a Fidesz attitűdje megváltozzon a Jobbikkal szemben. Addig meglehetősen szívélyes volt a viszony; az Orbán-Vona csatákat a parlamentben is a kölcsönös udvariasság jellemezte.
Aztán minden megváltozott. (zárójelben azért hozzátenném: az antiszemitizmus, vagy a cigányellenesség nem feltétlenül tartozik abba a körbe, amelyből ki lehet „gyógyulni”, ezért aztán én a Jobbik átalakulását erős fenntartással fogadom, de ez tényleg magánügy. Vagy nem az? ) Simicska, aki egyik percről a másikra ősellenséggé vált, a Fidesz hívők egytől-egyig Orbán mellé álltak, és ez a tény új pozícióba helyezte a pártot is. Onnan kezdve nem volt kímélet: folyamatos támadások és leleplezések kísérték Vonáék útját. És noha Simicska a legyőzöttek táborába került, a hiába ígérte a Jobbik választási győzelmét, a 2018-as választás látványos kudarccal végződött számára – még akkor is, ha a második legerősebb parlamenti pártként zárta a szavazást -, a Fidesz hadsereg nem állt le. Láthatóan a teljes megsemmisítés a cél, és ehhez kap is elegendő muníciót az állampárt. A Jobbik tagjai nem feltétlenül képesek kilépni saját korábbi önmagukból; a zászlóégető múltjukból maradt bőven a raktáron. És ezeket a tulajdonságaikat, hiszik ők, zárt körben elő is veszik; ebből lesznek náci karlengetések és cigányellenes szövegek.
Nem mentegetném őket. Ha a Fidesz felmorzsolja őket végül, tegye, nem fogok bánkódni miatta. A módszer azonban, amelyet Orbán ehhez a harchoz – is – választ, ijesztő. No nem az, hogy hipp-hopp előkerülnek innen-onnan videók és hangfelvételek.. Ha valaki úgy viselkedik, akár egy esküvőn, hogy az megbotránkoztató – már azok számára, akik nem zsidó-falók - , akkor az derüljön is ki; egy egészséges társadalom erre egészségesen is fog reagálni (Egészséges a mi társadalmunk?) Itt azonban sokkal többről van szó. Többről annál, mintsem a fideszes média – azaz a nyilvánosságot uraló mintegy kilencven százalék – csahos kutyaként ugrik rá bárkire, akit fentről kijelölnek neki, hanem arról is, hogy az állami cégek vezetői is zsoldba állnak, elindítják a maguk támadásait. Az Állami Számvevőszék például közel egymilliárdra büntette már eddig is a Jobbikot a kampánypénzek szabálytalan felhasználása miatt, látszólag tehát a törvényesség őreként, de mindannyian tudjuk, hogy a kormány meghosszabbított karjaként.
Szeretném ismét rögzíteni: nem a Jobbikot sajnálom. Már csak azért sem, mert könnyen el tudom képzelni, hogy követett el szabálytalanságokat, mint valószínűleg mindenki. (No nem mindenki: a Fidesz és a KDNP – az ÁSZ-szerint – nem, még akkor sem, ha szemmel láthatóan a kormány folyamatos tiltott párttámogatásban részesíti a hozzá kötődő pártokat.) Ha tehát hinném azt, amit persze nem hiszek, hogy a volt fideszes képviselő vezette szervezet kizárólag a tiszta közélet érdekében teszi a dolgát, még tapsolnék is neki. Csakhogy a filozófia mögött a valóság jól látható: a Jobbikot meg kell semmisíteni. Nyilvánvalóan nem elég vele szemben fölsorakoztatni a teljes médiát, nem elég a lejáratásokkal vállalhatatlanná tenni a pártot – és ezzel megakadályozni a formálódó ellenzéki összefogást - , anyagilag is tönkre kell tenni. A rémisztő ebben éppen ez: a Fidesznek ma minden eszköz a kezében van, hogy földre kényszerítse ellenfeleit, és ezeket az eszközöket, ha kell használja is. Látszólag minden demokratikusan történik, a retorika arról szól, hogy a független állami szervek óvják a közélet tisztaságát, a valóság viszont az, hogy felülről vezényelt parancsot hajtanak végre. Kifinomult diktatúra módszerei ezek; nem a katonaság, nem az államvédelem jár el veled szemben, hanem részint a sajtó, részint pedig a kormány által mozgatott, látszólagosan független intézmények.
Ha tehát a végén felmorzsolják a Jobbikot, nem érte fogok sírni. Inkább azon: ki lesz a következő.
