A kormány igazat mond, tényleg nem akarnak konzultálni
„Faramuci helyzet állhat elő: miközben a magyar kormány igyekezett elsunnyogni egy uniós kötelezettséget, s – nem kis részt felháborodásból – rövid idő alatt nagyon sokan töltötték ki a kérdőíveket, éppen a tömeges részvétellel védekezhetnek majd Orbánék az Európai Bizottság szinte borítékolható bírálata ellen” – szögezte le portálunknak Jávor Benedek. Mindenesetre a kormány tudatta, hogy nem nemzeti, hanem csak társadalmi konzultáció folyt, uniós kötelezettség miatt – a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kidolgozását megelőzően. Egy hétig lehetett kitölteni a sehol nem hirdetett, csak a kormány honlapjára feltett klímavédelmi kérdőívet, ami a hétvégén a Facebookon futótűzként terjedt – s így a hétfő déli határidőre több mint 200 ezren alá is írták. Már petíció is indult az ügyben.
„Nagyon ritka és egyedülálló helyzet állt elő, a kormány igazat mond, hiszen tényleg eszük ágában nincs bárkivel is konzultálni” – így indított megkeresésünkre Jávor Benedek zöld politikus. A volt európai parlamenti képviselő szerint ráadásul Orbánék számára a klímaváltozás elleni küzdelem eleve egy kínkeserves dolog, s „egy lépéssel nem hajlandók továbbmenni annál, amit az Európai Bizottság kötelezően rájuk ró”. A kötelezettség pedig annyi, hogy a 2005-ös nemzeti energia- és klímastratégiáról minden tagország folytasson társadalmi egyeztetést, ám ennek a részletei a tagállamokra van bízva, csak egy végső határidőt szabtak meg a minél szélesebb körű egyeztetés elvégzésére.
„A magyar kormány pedig úgy igyekszik ennek eleget tenni, hogy nem tesz neki eleget, pontosabban, pusztán kipipálja a feladatot, úgy tesz, mintha lenne konzultáció, de a gyakorlatban mégsincs” – szögezte le Jávor. Aki szerint ez már csak abból a szempontból is problémás, hogy a kormány által tavasszal Brüsszelnek véleményezésre elküldött nemzeti energia- és klímatervét a Bizottság nagyon gyengének minősítette, „a céljával és eszközökkel kapcsolatban is számtalan bírálatot fogalmaztak meg, s egyben kifogásolták azt is, hogy Orbánék nem teljesítették a társadalmi részvételnek az elvárt minimumát sem”. Merthogy nem történt társadalmi konzultáció.
A konzultáció, ami nem is az
A konzultáció témája egyébként a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, amiben azt kell meghatároznia Magyarországnak, mi mindent kíván megtenni a párizsi klímamegállapodásban foglalt célokért. A tervet az év végén be kell nyújtani az Európai Bizottságnak, amely Magyarország esetében – mint minden tagállamtól – elvárja, hogy társadalmi egyeztetés útján szülessen meg a program.
Mindenesetre a kormány ezt az egyeztetést nem szorgalmazta. Hollik István kormányszóvivő az Inforádiónak nyilatkozva a következőt mondta a konzultációról :„ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz”. Az illetékes szaktárca, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye pedig azt tudatta, hogy „A klímavédelem kapcsán a kormány nem indított nemzeti konzultációt, a Brüsszel által előírt tájékoztatási formának tettünk eleget. Ezért arra kérjük az ellenzéki pártokat, forduljanak Brüsszelhez, mert a formát és a határidőket Brüsszel írta elő. Amennyiben a kormány klíma ügyben nemzeti konzultációt akar lefolytatni, akkor azt a szokásos módon fogja megtenni.”
A Bizottság ezt nem veszi be
Jávor szerint azért mégis csak próbáltak úgy tenni, mintha lett volna valamifajta konzultáció, hogy legyen valami, amire rá lehet fogni, hogy a valóságban is megtörtént. Ám a Bizottság ilyen látszatintézkedéseket Jávor szerint nem vesz már be, érdemi konzultációt fognak számon kérni. És ilyen szempontból érdekes a helyzet, hiszen mutogathatnak most már arra, hogy több mint 150 ezren kitöltötték a kérdőíveket – pedig az aláírók nem kis része pont a sunnyogás miatti felháborodásból tette meg. De ezt a kormány akár érdemi konzultációként is beállíthatja.
Jávor szerint egyébként egyrészt a kérdőív valójában nagyon gyenge, s alig alkalmas arra, hogy megtudja az emberek véleményét a klímaváltozás elleni küzdelemről. Google formában nevetséges társadalmi konzultációt indítani, a kérdőív módszertanilag is alkalmatlan lett, a válaszok nagyon nehezen lennének beleilleszthetők a programba – említett néhány kifogást. Másrészt ismert, mennyire érdekli a kormányzatot az emberek véleménye, így „semmi esélyt nem látok arra, hogy figyelembe vegyék a kinyilvánított véleményéket” – vélekedett.
S hogy mit tehet a Bizottság?
Kötelezettségszegési eljárást biztosan nem fog indítani emiatt a Bizottság, de olyan bírálatokat megfogalmazhat, amelyből egyenesen következik, hogy valódi társadalmi egyeztetést kell kezdenie a kormánynak az állampolgárokkal. Mert hiába érvelhet ezek után a kormány azzal, hogy milyen sokan kitöltötték a kérdőívet, a Bizottság azt is nézni fogja, hogy mennyire volt jóhiszemű az egyeztetés, és észrevételezheti, hogy a kormány az utolsó pillanatig megpróbálta elhallgatni, hogy van egy ilyen társadalmi konzultáció. Tudni fogják, hogy nem a kormányon múlt az, hogy a társadalom felfigyelt a kérdőívre és nagyon sokan ki is töltötték azt.
Aktivizálódó lakosság – petíció is útjára indult
Alig pár órával a „társadalmi konzultáció” lezárása után az aHang online petíciót indított, követelve, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a klímakonzultáció eredményét.
„Magyarországon kritikus társadalmi igény van arra, hogy a mindenkori kormány köteleződjön el a környezet- és éghajlatvédelem mellett. Ezért volna fontos ismernünk az emberek véleményét, amit kifejtettek a klímakonzultációban, mert folytatódnia kell a társadalmi párbeszédnek ezekről a kérdésekről! A környezetvédelem és fenntarthatóság közös nemzeti ügyünk, így megoldására is csak közösen van lehetőségünk, ezért is tartjuk fontosnak, hogy megismerjük a kutatás eredményét” – szögezi le a petíciót, amit itt lehet aláíni.
