A magyarok hagyták, hogy Orbán megfossza őket a szabadságuktól
„Az egykor kommunista kelet: egyszer diktatúra oda-vissza?” címmel közölte az évforduló alkalmából Hans Rauscher neves szemleíró kommentárját Der Standard.
A szerző megállapította: Kelet-Európa egykori kommunista diktatúrái még demokráciák, noha sérült és illiberális demokráciák. A szögesdrót átvágását, Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminisztert mutató ikonikus kép most újra mindenhol látható az évforduló alkalmából, ám mint annyi történelmi fotó, ez is beállított kép. Készültekor Magyarország már rég megkezdte a kerítés lebontását.
A fotónak azonban így is van belső igazsága: a hatalmas kelet-európai kommunista rendszer összeomlását jelképezte. Mi lett belőle? Az összehasonlíthatatlanul nagyobb szabadság és a növekvő jólét néhány éve után a jelek szerint a kelet-európai népek jelentős része úgy döntött, visszatér a nacionalizmus a tekintélyelvű uralom különféle fajtái, és a nagyarányú korrupció rossz keverékéhez. Az oroszok 20 éve Putyin és háborúi alatt élnek, a magyarok hagyták, hogy Orbán megfossza őket szinte minden szabadságtól, a lengyelek egy avítt nemzeti katolikus rezsimet választottak meg, a csehek egy nemzeti populistát, és a kelet-németek az AfD-t.
Ám ez nem a történelem vége, amint az sem volt az, amit Francis Fukuyama megírt, amikor 30 éve a demokrácia győzött a totalitárius diktatúra felett. A második világháború után egész Kelet-Európában birodalom épült fel, amely az elnyomás tökéletes voltát a lakosság ellátásának egyenesen nevetséges működésképtelenségével párosította. A szovjet birodalom Vlagyivosztoktól a Németországon belül húzódó határig egy jogtalansági képződmény volt, amelyben Sztálin alatt milliók pusztultak el a lágerekben, és a legsúlyosabb terror lecsengése után még mindig a pszichiátriára került, aki demokráciáról beszélt.
Közben az űrkutatásban elért alkalmi sikerek és a hatalmas katonai gépezet nem tudta elfedni, hogy a emberek élete szegényes volt, és hogy a hétköznapokban szinte semmi sem működött. Amint az élen egyetlen ember, Mihail Gorbacsov résnyire nyitotta az ajtót, a rendszer nem tudta magát tovább tartani. A szovjet birodalom egykori alattvalóinak anyagi helyzete jelentősen javult, ám sokan mégis olyan tekintélyelvű alakok felé fordulnak, akik „illiberális demokráciát” építenek.
Az inga azonban az ellenkező irányba lendül. Csehországban százezrek tüntetnek a korrupt, nemzeti populista uralom ellen. Szlovákiában liberális reformert választottak meg elnöknek a régi klikkel szemben. Lengyelországban, Magyarországon, de még Oroszországban is ellenállás mutatkozik a tekintélyelvű tendenciákkal szemben. Kelet-Európa volt kommunista diktatúrái még demokráciák, ha sérült és illiberális demokráciák is. Oroszország kivételével lehetséges a demokratikus váltás.
