A magyaroknak sem kegyelmeznek
Amikor az egyik uniós tagállam átadja a soros elnökséget a következőnek, az új soros elnök általában nem új témákat hoz, hanem főleg a saját stílusát érvényesíti a meglévő témák kezelésében – olvasható a The Irish Times cikkében. Finnország is egész sor folyamatban lévő ismert kérdést vesz át, amikor hétfőn megkezdődik harmadik soros elnöksége.
Antti Rinne új miniszterelnök azonban szociáldemokrata koalíciós kormánya több minisztere társaságában fogadott egy csoport brüsszeli székhelyű újságírót, és a résztvevők úgy találták, hogy Finnország lényegesen agresszívabb álláspontra helyezkedik egy egész sor kulcsfontosságú kérdésben, amelyet az előző román, és az azt megelőző osztrák és bolgár elnökség meglehetősen bágyadtan kezelt. Finnországnak eltökélt szándéka, hogy a soros elnökséget arra használja fel, hogy erősítse ind a klímaváltozással kapcsolatos elkötelezettséget, mind pedig az EU képességét a jog uralmának fenntartására - és mindkét témában erősen érintett Lengyelország és Magyarország.
Helsinki mindkét témában kulcsfontosságú eszköznek tekinti az EU költségvetését, amelyet a finnek derűlátó reményei szerint decemberben elfogadnak. Rinne figyelmeztetett arra, hogy a nettó befizetők nem fognak mélyebben a zsebükbe nyúlni - amit Nagy-Britannia kilépése tenne szükségessé -, hacsak nem lehetnek bizonyosak abban, hogy a pénzt megfelelően költik el, és a költés nyomon követhető olyan új eszközök alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a jogállamiság megsértésének büntetését. A logika világos: Lengyelország aligha fog csak a korlátozások bevezetése miatt elutasítani egy olyan költségvetést, amely sok készpénzt kínál. Rinne elismerte, hogy ez lehet a soros elnökség legnagyobb kihívása.
A kormány jelen lévő tagjai kifejtették: Finnország, mint kicsi állam a nemzetközi politika legfontosabb elvének tekinti a jogállamiságot. „Számunkra a gazdasági jólét szempontjából létkérdés, hogy a nemzetközi rend szabályokon nyugodjon, a biztonság területén szabályokon nyugvó geopolitikai rendszerre van szükségünk, és egyáltalán nem magától értetődő, hogy ezek a rendszerek fennmaradnak”.
A finn miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy három tagállam - amely a múlt heti csúcson megakadályozta a megállapodást a kérdésben - blokkolhatja az EU törekvését, hogy átvegye a globális vezetést a klímaváltozás elleni harcban. Finnország, és az ugyancsak szociáldemokrata kormány vezette Dánia vállalta, hogy 2035-re eléri a karbon-semlegességet, és e téren Helsinki a soros elnöki tisztségben is jelentős előrelépést akar elérni.
Rinnének eltökélt szándéka, hogy a finn soros elnökség a klíma ügyében szkeptikusakat megnyerje, és e téren is fontos eszköznek tekinti a költségvetési vitát. Ez annyit tesz: csatára kell számítani a körül , hogy a hétéves költségvetés jelentős részét „zöldítő” ügyekre kell fordítani, egyebek között segíteni kell Lengyelországot, hogy a szénre alapozott gazdaság energiaellátását más forrásokra állítsák át.
