A migrációs válságnak vége – de nem Orbánnál

NVZS 2019. június 26. 06:25 2019. jún. 26. 06:25

 „Romló hatásokkal ugyan, de még jó ideig lehet folytatni a menekültellenes kampányokat Magyarországon annak ellenére is, hogy a hivatalos adatokkal ma már messze nem lehet alátámasztani a menekültválság valós voltát” – reagált megkeresésünkre Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa. A kormány ráadásul nem azt kommunikálja, hogy itt vannak a menekültek, ehelyett egy folyamatos fenyegetettséget sulykol, s azt, hogy attól ’mi tudunk benneteket megvédeni’. Hosszabb, de csakis hosszabb távon visszaüthet az idegenekkel szemben folytatott gyűlöletkeltés, mégpedig az évek óta tapasztalható súlyos munkaerőhiány orvoslásának szükségessége miatt, véli a szakértő.

Egyre-másra olvashatók olyan jelentések, illetve jönnek ki olyan friss statisztikai adatok, amelyek élesen szembe mennek a menekültválsággal riogató kormányzati propaganda állításaival, sugallataival. A Hírklikk is beszámolt többször (itt, itt  vagy éppen itt) például arról, hogy még a magyar a rendőrség által közzétett adatok sem támasztják alá a kormány riadalomkeltési kampányait. Szakosodott nemzetközi szervezetek, ügynökségek is folyamatosan tesznek közzé olyan jelentéseket, amelyek pontosan az ellenkezőjéről tanúskodnak, mint amit Orbánék megpróbálnak sulykolni.

Legutóbb 24-én, hétfőn látott napvilágot egy olyan jelentés, amely feketén-fehéren mutatja, mennyire nem létező probléma Magyarországon a menekültkérdés. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) most közzétett, az uniós és néhány EU-n kívüli európai ország menekültügyi helyzetéről és a közös európai menekültügyi rendszer gyakorlati működéséről számot adó  2018. évi éves jelentése szerint ugyanis a tavalyi volt a harmadik olyan esztendő, amikor a vizsgált térségben csökkent a menedékjog iránti kérelmek száma, s visszatért a válság előtti szintre.

664 480 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be, 10 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az első fokon biztosított elismerési arány 2018-ban 39 százalék volt, ami az előző évhez képest 7 százalékpontos csökkenést jelent – olvasható a jelentésben.

S hogyan áll Magyarország? A hazánkra vonatkozó adatokat táblázatba foglaltuk, íme:

A fenti adatok is mutatják, hogy a valós helyzet nem indokolja azt a kormánypropagandát, amivel az idén is (megfigyelhetően a választásokhoz igazodó) hullámokban, hol kicsit gyengébben, hol – az elmúlt hetekben éppen – erősödve támadja le a kormány a magyarokat. De meddig lehet a tényekkel, a valósággal szembe menve eredményeket elérni? – tettük fel a kérdést Juhász Attilának.

„Romló hatásfokkal, de sokáig lehet folytatni” – szögezte le a Political Capital főmunkatársa, aki szerint „ez jól láthatóan elsősorban mennyiségi kérdés, az hogy mekkora felülete van és milyen nagy erővel tudja a kormány különféle kampányokban sulykolni a propagandát, amit immár negyedik éve csinál”.

A romló hatás alatt azt érti, hogy láthatóan a társadalomban van egy korlátja ennek a propagandának. Hozzátette: „önmagában nem hiszem, hogy biztosítana annyi szavazót a Fidesznek, amennyien rá voksolnak, ez csak egyike a kétségtelenül fontos eszközeinek és témáinak, amelyekkel nem csak a saját választóit tudja elérni a párt, de a választ adni képtelen ellenzéket is tudja támadni”.

Szavait is alátámasztandóan emlékeztetett arra, hogy 2014-ben és 2015-ben volt jelentősebb menekültválság Európában, de Orbánék mégis a 2­017-es népszavazás, majd a 2018-as országgyűlés választások egyik meghatározó témájává tudták tenni azt, évekkel a válság  csúcspontja után.

Kérdés, hogy nem vezet-e mindez valamifajta robbanáshoz. Juhász Attila szerint nemigen, amit az is mutat, hogy ugyan vannak elszórtan esetek – például a napokban migránsozva vertek meg két jemeni egyetemistát Pécsett –, „de ahhoz képest viszonylag kevés erőszakos eset fordul elő, amilyen mértékű kampányt folytat a kormány Magyarországon”.

Ráadásul ilyen esetek mindig is előfordultak és elő is fognak a jövőben is fordulni, s nem is csak nálunk. De „a gyűlöletbűncselekmények száma nem ugrott meg kiugróan ahhoz képest, amilyen erőteljes kampány folyik menekültügyben”, ami a szakértő szerint annak is köszönhető, hogy Budapesten kívül valójában csak egy-két egyetemi városban van a helyieknek kivel konfrontálódniuk.

„Kutatásokból is tudjuk, hogy minél kevésbé találkozik egy állampolgár idegenekkel, minél kevésbé iskolázott, minél tájékozatlanabb, annál jobban hisz a félelmet gerjesztő kampányoknak”.  

Felmerül azonban, hogy egy ponton túl nem válik-e ez a kampány kontraproduktívvá a kormány számára, amelynek egyik feladata az évek óta tartó súlyos munkaerőhiány kezelése is, s ennek keretében maga is tesz azért, hogy minél több külföldi vendégmunkást hozzon be az országba. Juhász Attila válaszában emlékeztetett arra, hogy már most sem csak Ukrajnából és Szerbiából importálják a magyar cégek a külföldi munkaerőt, például az építőiparban sok a török vendégmunkás, mongolok is dolgoznak Magyarországon, miként sok mezőgazdasági üzem indiaiakat alkalmaz, stb.. „Nyugat-európai tapasztalatok szerint ezeknek a vendégmunkásoknak egy jó része azután is a fogadó országban marad, hogy lejár az eredeti munkaszerződése, keres és talál újat; csak egy részük megy tehát haza vagy távozik más országba”.

Juhász Attila szerint ráadásul demográfiai okokból szükség is van erre, ám az a veszély fennáll, hogy „egy felkorbácsolt közhangulatban társadalmi feszültségekhez vezetnek a bevándorló populáció táborának a gyarapodása”. De ez azért nem rövid távon fog problémát okozni a mindenkori kormánynak – tette hozzá a Political Capital főmunkatársa.