A rendőrök provokálták a tüntetőket

„Általában véve mind a rendőrség, mind pedig a tüntetők részéről olyan lépéseket láthattunk, amelyekre régen nem volt példa” – fogalmazott a szakember, emlékeztetve például arra, hogy a rendőrség egy tavalyi esetet leszámítva évek óta nem vetett be könnygázt, illetve utoljára 2008-ban, majd az internetadós tüntetés után volt precedens rongálásra. „A helyzet eléggé eszkalálódott” – tette hozzá.

Ami a jogsértések jellegét illeti. A rendőrség  amely az elmúlt években felkészült módon, erőszak nélkül kezelte a különféle megmozdulásokat, az eheti tüntetéseken – de különösen azok első napján – nem tudta hozni a korábbi színvonalat. Kiemelkedő volt Döbrentey szerint a könnygáz-használat gyakorisága az első napon, s az, hogy csütörtökön már szinte rutinszerűen vetették be, akkor is, amikor nem volt feltétlenül indokolt a használata.

A könnygáz bevetése éppen annyira kényszerítő módszer, mint a vízágyú és a testi kényszer, s alkalmazhatóságának pontos törvényi feltételei vannak: akkor lehet csak bevetni, ha a rendőr(ök) testi épségét, életét veszélyeztetik, vagy amikor tömegoszlatásra kerül sor. S még egy fontos feltétel, hogy használata előtt el kell hangoznia felszólításnak – ilyen pedig tegnapelőtt nem volt, mondta Döbrentey, aki szerint az is problematikus, hogy „nem biztos, hogy ez volt a legarányosabb eszöz”. Ugyanis, amikor egy tüntetésen valaki jogsértést követ el, akkor személyesen őt kell kiemelni a tömegből, s nem szabad veszélyeztetni a többi résztvevő testi épségét.

Jogsértést követett el a rendőrség akkor is, amikor a tüntetésről elfele tartó tömeget körbevették, s elengedésük feltételeként egy kamerába be kellett mondaniuk a nevüket, ahelyett, hogy elkérték volna a dokumentumaikat, azaz szabályosan igazoltatták volna őket – fejtegette a TASZ jogi munkatársa. „Arra persze a rendőröknek joguk van, hogy kamerázzanak és hogy dokumentáljanak, de ez ezúttal nem volt szabályszerű eljárás, s kényszerítő, zsaroló helyzetet teremtettek”. Hiába védekeztek azzal a rendőrök – legalábbis a híradások szerint – hogy erre utasítást kaptak, olyan egy jogállamban nem fordulhat elő, hogy nem tartják be a nagyon szigorúan szabályozott eljárási rendet.

S ott van a gumibotozás kérdése is, ami a testi kényszer (lefogás, elkapás, elnyomás) utáni következő szint, s amelynek jogszerű, indokolt használatának megállapításához ismét csak az arányosság kérdésére kell megkeresni a választ. Most nem tömeget kellett oszlatni, amikor nincs lehetőség mérlegelni az egyéni felelősséget, ez esetben ugyanis egy-két jogsértő tüntető volt, őket kellett volna kiemelni, nem pedig gumibotozni – állítja Döbrentey.

Persze a tüntetők részéről is történhettek jogsértések. A szakértő szerint ilyen lehetett például az, hogy sörösüveggel dobálták meg a rendőröket, veszélyeztetve ezzel a testi épségüket, ez már a hivatali személy elleni erőszak kategóriájába tartozik.

Ugyanakkor azzal nem követtek el jogsértést a demonstrálók – pedig ezt gyakran a nyakukba akarják varrni –, hogy a vonulásos tüntetésen elfoglalták az autók számára fenntartott utakat. Miként maguk a megmozdulások is jogszerűek voltak volt, akkor is – mint a szerdai –, ha éppen nem volt bejelentve, hiszen beleillik a három tüntetéstípus közül a gyorsreagálású típusnak nevezett kategóriájába (van még a spontán és a rendes, előkészített tüntetés).