„A teljesítmény itthon nem trendi”

Először is, hogy kerültél képbe az Abu Dhabiban megrendezett speciális olimpián?

Több mit tíz éves kapcsolat fűz a Magyar Speciális Olimpiai Szövetséghez. Minden múltbeli meghívásukat örömmel fogadtam, és vettem részt a nemes célú és nyílt rendezvényeiken, ahol a fogyatékkal élő gyermekekkel, felnőttekkel sportoltam, foglalkoztam, játszottam. Nagyon megszerettük egymást. Ők valódi CSODAEMBEREK, csupa nagybetűvel.

Az idei a viadalon az általad tervezett és gyártott formaruhában vonult fel a magyar csapat.

Talán az is szerepet játszott ebben, hogy az egyetlen vagyok a celebek között, aki nem csak fotózkodni járt el közéjük az elmúlt évtizedben, így két éve előjöttek az ötlettel, mi lenne, ha elvállalnám a 2019-es nyári olimpiára szóló formaruha megtervezését és gyártását a teljes magyar delegációnak. Hatalmas megtiszteltetésként ért ez, természetesen azonnal igent mondtam.

A magyar médiában szinte semmi nem jelent meg erről a világeseményről. Milyen eredményt értek el a magyar sportolók?

A csapat 32 aranyérmet, 26 ezüstöt, és 10 bronzot hozott haza, a sok-sok pontszerző helyezés mellett. Óriási teljesítmény, hatalmas gratuláció nekik! Ezen túl, hadd mondjam el, hogy a magyar formaruhák is nagyot taroltak, ezért büszke vagyok a különleges, trikolór koreográfia koncepciómra.

Mit gondolsz, miért nem jelent meg a magyar csapat kiugróan jó szerepléséről a hazai médiában szinte semmi?

Szavak szintjén egy toleráns, európai, felvilágosult és egészségtudatos nemzet a miénk, a tettek mezején azonban már nem ennyire fényes a helyzet. Sajnos az értelmi fogyatékkal élők még mindig mostohagyermekei a rendszernek. Míg az egészséges olimpikonok folyamatosan fényárban úsznak, egyébként abszolút megérdemelten, addig a testi fogyatékos paralimpikonok, de főleg a szellemileg sérült speciális sportolók ezredennyi figyelmet sem kapnak. Marginális a jelenlétük a médiában, így a társadalomban is, ezért támogatom többek közt az SO-szövetség tevékenységét, hogy közös munkákkal több figyelemben, törődésben, és emberhez méltó, egyenrangú elbánásban részesülhessenek.

Lehet a feltűnő mellőzöttségnek politikai oka is? Konkrétan, hogy éppen a vállaltan ellenzéki Herczeg Zoltán tervezte a 87 fős magyar csapat formaruháját?

Tudtommal az SO-szövetség független egyesületi formában működik, bár sok állami támogatója van, ők nagyon helyesen nem politizálnak, távol maradnak a napi acsarkodástól, ez náluk abszolút nem téma. Ez nagyon szimpatikus számomra. Hogy miért nem lett ebből most mégis országos hírverés, ahogy például az olimpiai formaruháknál lenni szokott, az megint az értelmi fogyatékkal élők hátrányos megkülönböztetésére vezethető vissza. Hozzáteszem, ha a 2Rule vagy más, kormányközeli divatkegyelt kapta volna ezt a megbízást, valószínűleg hetek óta erről zengene a média. Én jelenleg nagyon nem vagyok trendi. A teljesítmény itthon nem trendi. Most erre mit mondjak?

Mit gondolsz, azért sikerült letenni a magyar kreatív könnyűipar névjegyét a világban?

190 nemzet 7500 sportolója képviselte magát és nemzetét ezen a rendezvényen egy százezres stadionban a modern világ egyik központjában, és bizony sok szép, érdekes, ötletes kivonuló öltözet volt a miénken kívül is. Ám ilyen koncepcióval, hogy a delegáció nem egységes, hanem három részre osztottan vonul végig a nemzeti zászló színeit és alakját megjelenítve, mindenképp világújdonság, én ilyet előtte még soha, sehol nem láttam. A piros, fehér és zöld szettek emellett egyenként is megállták a helyüket: kiváló minőségű import anyagokból dolgoztunk 8-10 csapatban, 50-60 kollégával, durván egy éven át, hogy mindenkire egyénre szabott, sok esetben kézzel készült, kézműipari ruházat kerülhessen. Konkrétan 87 főre, 87 példányban. Igazi férfimunka volt, bár zömmel nők dolgoztak rajta. Ezúton is nagyon köszönöm nekik a professzionális hozzáállást, nagyon hálás vagyok a csapatomnak.

Tavaly Mészáros Lőrinc is beszállt a sportszergyártásba, és már Orbán Viktor lányának is van divatcége, amit 150 milliós költségvetéssel hozott létre az állami turisztikai ügynökség, mégpedig a magyar divatipar fejlesztésének céljából. Van jövője, versenyképes lehet az államilag támogatott divatipar?

Amit az állam a kezébe vesz, az pont úgy jár majd, mint a kádári kommunizmus: szörnyet hal, mert természetétől fogva életképtelen. Nem kontraszelektált állami támogatásra van szükség, hanem átlátható, hosszú távú, versenyképes piaci környezetre, és európai bérekre. A többi megy magától, ha hagynak minket szabadon alkotni, dolgozni és élni. Ebből mutattunk most példát. 150 millióból egyébként 10-15 magyar olimpiai csapat formaruháit tudnánk elkészíteni, és annak ugyanennyi nemzetközi világversenyen lenne nyoma és nagyszerű hírértéke. Mennyire is futotta eddig a 2Rule-nak?