A vétó-játékos Orbán okozhat bosszúságot Brexit-ügyben

Ma lesz a bizalmi szavazás Theresa May-jel szemben, egy nappal azután, hogy a kormányfő tegnap brutális vereséget szenvedett az alsóházban. Balázs Péter szerint a mai voksolást May egy kis többséggel meg fogja nyerni. Ha így lesz, akkor – tegnapi ígéretének megfelelően –hétfőre kell elkészítenie és a parlament elé terjesztenie egy menetrendet arra, hogy milyen lépések sorát javasolja. És akkor folytatódik az a vita, amely a miniszterelnök vereségéhez vezetett.

„Vereségének a hátterében az áll, hogy az angolok nem tudják, mit akarnak” – szögezte le Balázs Péter, emlékeztetve arra, hogy az angol társadalom és politikai egyaránt nagyon megosztott, gyakorlatilag fele-fele arányban vannak Brexit-pártiak, illetve Brexit-ellenesek. Ezt is igazolja hogy tegnap Londonban mindkét oldalnak voltak tüntetései, illetve, hogy May saját parlamenti hátteréből is legalább százan ellene szavaztak kedden. A megosztottság megnyilvánul abban is, hogy sokféle szándék és cél érhető tetten az angolok körében az EU-val való jövőbeni kapcsolatokat illetően.

Egy csoport az EU-val kitárgyalt – többlépcsős menetrendet tartalmazó – kilépésnél jóval keményebb megoldást szeretne elérni, ők az azonnali, minden kapcsolatot felégető Brexit hívei. Vannak azután azok, akik a kitárgyalt csomag mentén képzelik el a kivonulást az Unióból; miközben a Munkáspárt és néhány kis párt és híveik szerint tovább kellene tárgyalni, mert az elért megállapodás nem megfelelő – vázolja Balázs. És persze vannak még azok is – folytatta a sort –, akik szerint talán mégiscsak bent kellene maradni az EU-ban –, mondta, megemlítve, hogy ennek egyik megoldásaként az újabb népszavazást sem tartják egyesek elképzelhetetlennek (az más kérdés – tette hozzá –, hogy uniós részről többször mondták, hogy nincs újratárgyalás, „de az ilyen kinyilvánítás mindig a pillanatra vonatkozik”).

Kérdés ugyanakkor, hogy mire van idő. Ugyanis az Alapszerződés 50. cikke szerint – amely a kilépést szabályozza, s amelynek alkalmazásában nincs tapasztalat, hiszen először alkalmazzák – március 29-én jár le a bejelentéstől számított két év, amikor a tagság megszűnik. Hacsak valami nem történik, akkor következik az automatikus kiszállás, ami – Balázs szerint – ugrás lenne a sötétbe.

Igaz, létezik diplomáciai megoldás, azaz a hosszabbítás: ugyanis a kétéves határidő közös megegyezéssel kiterjeszthető, az angolok és a többi 27 tagállam egyhangúan dönthet a határidő meghosszabbításáról az év végéig. Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, hogy májusban új Európai Parlamentről szavaznak a tagországok, s ha addig a hosszabbítási folyamat nem ér el valameddig, akkor már az új Parlamenttel kell megállapodni benne – az pedig szeptember előtt nem kezd el ténylegesen dolgozni. Balázs szerint egyébként lenne esély egyhangú döntésre a halasztás ügyében, mert „bár ez egy politikai színpadon zajlik és jogászkodással történik, de mögötte kőkemény gazdaság, gazdasági összefonódások és érdekek húzódnak, egyik félnek sem áll érdekében törést okozni benne” – mondja a volt uniós biztos. Az érdek azt diktálja – ha már nem folytatódik a tagság –, hogy a tagsághoz lehető legközelebb álló, attól nem nagyon különböző rezsim lépjen életbe.

Mi a magyar érdek, és nem tart-e attól, hogy Orbán – saját politikai érdekét szem előtt tartva –  esetleg beleköp az egyhangú megegyezésbe, kérdeztük a volt külügyminisztert. Balázs szerint a magyar érdek egyértelműen az, hogy törésmentesen folytatódjék a minél szorosabb kereskedelmi kapcsolat a két ország között, s a legérzékenyebb kérdést, az ott dolgozó magyarok érdekeit illetően pedig az, hogy ne változzanak a feltételeik, illetve lehetőség szerint az újonnan menőké sem. „Nekünk a töretlen folytatás lenne a legjobb megoldás” – szögezte le. Szerinte egyébként Orbánék olyan nagyon nem távolodhatnak el a magyar érdekektől, ugyanakkor azt nem tartja kizártnak hogy az uniós színtéren „vétó-játékosként ismert Orbán képes lenne bosszantani a többieket”. „Orbánnak nem szoktak konstruktív javaslatai lenni, de előszeretettel gördít akadályokat egy-egy megoldás útjába, hogy egy bizonyos idő után ezeket szépen feloldja” – magyarázta, hogy mit ért a vétó-játékosság alatt.  Példaként említette a NATO-Ukrajna kapcsolatokat. „Lehet, hogy valami ilyesmivel próbálkozna, de ez ezúttal nem hozna túl sokat a konyhájára”. Nem szólva arról, hogy az EP-választásokra a régi recepttel – sorosozással és migránsozással –  készülő Orbán számára nem árt arra külön odafigyelni, hogy  bár az angolok is szoktak migránsozni – az alsóházban is elhangzottak ilyen kijelentések kedden –, de ők ez alatt a lengyel és a magyar bevándorlókat értik – húzta alá Balázs Péter.