Akinek lenne oka a lázadásra, az szinte el sem jut Budapestig

Nagy András 2018. december 11. 07:30 2018. dec. 11. 07:30

Szanyi Tibor szerint a jövő tavaszi EP-választás szimpla mozgósítási verseny lesz, amit az általa négy parlamenti cikluson át követett XIII. kerületi modell kiterjesztésével lehet megnyerni. Az MSZP-s EP-képviselő fordulna még néhányat Brüsszel és Budapest között, például azért, hogy nevetségesen keveset, vagy éppen semmit nem adózó nagy multicégek és bankok komolyabb összegeket fizessenek a közösbe.

„Egyetlen adó sem ér annyit, hogy veszélybe sodorjuk miatta a nemzet egységét.” Tudja kitől hangzott el ez a kijelentés?

Persze! Édouard Philippe francia miniszterelnök mondta a minap.

Így van, a párizsi sárga mellényesek elérték, amit akartak: a kormányuk visszavonta az üzemanyagadó emelését, sőt: a gáz és az áram árának féléves befagyasztásáról döntött. Az ottani kormány meghátrálásához egyértelműen az vezetett, hogy hetekig százezrek adtak hangot az elégedetlenségüknek. Itthon pedig maximum ezrekről beszélhetünk, még a milliók életét befolyásoló intézkedések kapcsán sem mozdul meg a magyar. Miért?

Azért mindent a helyén kell értékelni. Az nem úgy volt, hogy a franciák az első emelés hírére kimentek az utcákra kukákat borogatni, és a kormány meg szépen visszavonta a javaslatát. Az üzemanyagadó-emelés konkrétan az utolsó csepp volt a pohárban. A konfliktus gyökere onnan ered, hogy a francia a legerősebben adóztató állam az Európai Unióban, az ottani emberek hihetetlenül sok adót fizettek be az elmúlt éveken, miközben a munkanélküliség, illetve az általános gazdasági nehézségek nem csökkentek. De még ez sem vitt volna százezreket az utcára, ha Macron nem épp azzal kampányolva került volna az elnöki székbe, hogy őrülten jó gazdaságpolitikát fog folytatni.

Szóval kipukkant a lufi, a franciák pedig becsapva érzik magukat. A magyaroknak mennyire van tele a pohara?

Semennyire. Itt a mozgásképtelen, tüntetésre képtelen vidéki Magyarország van kegyetlenül megadóztatva. A kisvárosok és a falvak lakossága van megnyúzva és elvágva minden perspektívától. Budapest viszont a jobban fizető állásokkal, meg az egykulcsos adóval köszöni szépen, egyelőre elvan. Akinek lenne oka a lázadásra, az szinte el sem jut a fővárosig, gazdasági ügyek miatt pedig a budapesti nép nem fog lázadni sose.

Annak idején a netadós tüntetések sem elsősorban a gazdaságról szóltak, de ha már az adózásnál tartunk: kijelenthető, hogy a 27%-os áfa 25%-ra csökkentését Ön intézte el a magyaroknak?

Ki. Amikor benyújtottam ezt a javaslatomat, az EP-ben mindenki ellenezte, egy évembe telt, mire támogató többséget tudtam teremteni mögé.

Mi volt a fő érv?

Az, hogy az áfa a szegények adója. Sokakkal sikerült megértetnem , hogy azokban az országokban, ahol a kormányok magasra engedik az áfát, ott hajlamossá válnak a multik és a magas jövedelműek adójának csökkentésére.

Az áfacsökkentésen túl sikerült még intéznie valamit az elmúlt 4-5 évben Strasbourgban, illetve Brüsszelben?

Erősen lobbiztam például a nagytőke ellenében. Ha valahol emelni kell az adót, akkor a pénzügyi tranzakciók utáni adót kellene bevezetni, ugyanis ma az unióban a pénzügyi mozgások semmilyen szinten nem adóznak. Az, hogy ez tűrhetetlen, ma már számos dokumentumban le van írva, előbb-utóbb sor fog kerülni a bevezetésére, akárcsak arra, hogy a szörnyen aluladóztatott multik magasabb adókat fizessenek. Ide venném az okosfalu-projekt beindítását is, ami egy teljesen új szemléletű vidékfejlesztést jelent már jelen pillanatban is, pláne ha 2020-tól még komolyabb források is lesznek rá.

Jövőre EP-választások lesznek, januártól tehát egy felfokozottabb időszak következik. Elemzők szerint a 2018-as Fidesz lendülete kitart 2019-re is, az ellenzék csak egy nagyon jó stratégiával szoríthatja meg a kormánypártokat. Önök készülnek valami extrával?

Őszinte leszek: semmilyen különös stratégiára nincs szükség. Tök mindegy, ki miről beszél. Az EP-választási kampány szimplán egy mozgósítási verseny lesz, ezért arra van szükség, amit például itt, a XIII. kerületben csinálunk, és röviden közönségkapcsolatnak, közösségszolgálatnak hívhatunk.

Azért az sem teljesen mindegy, hogy a különböző találkozókon mit mond egy párt.

Ez igaz. De extra stratégiára akkor lenne szükség, ha eleve számíthatnánk egy 70-80 százalék körüli részvételre. Ezzel szemben a tapasztalatok szerint ez uniós voksolás úgy a választók 30 százalékát mozgatja meg. Aki itt csak pár százalékkal feljebb tudja tornászni a részvételt, azaz mozgósítani tudja a saját törzsszavazóit, nagyságrendekkel jobb eredményt érhet el.

Az MSZP milyen eredményt érhet el?

Szerintem a vártnál magasabb részvétel mellett, az MSZP-nek a jelenlegi kettő helyett háromfős delegációja lesz.

Szanyi Tiborral az élen?

Tudtommal eddig az MSZP-ben rajtam kívül senki nem jelentkezett listavezetőnek… Még egy ciklust a megkezdett projektek miatt mindenképpen szeretnék vállalni, igen.