Atomfegyverrel fenyeget Putyin a Győzelem Napján

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint Putyin elnök a parancsnokságokat felszólította: „a taktikai nukleáris erőket fokozottan készítsék fel harci feladatok végrehajtására”. Moszkva ezzel nagy lépést tett az Ukrajnával folyó háború eszkalálásában, a Nyugat fenyegetésében – még akkor is, ha ez a fegyverfajta ebben a háborúban kevéssé lenne hatásos. Putyin még márciusban is azt mondta, hogy soha nem mérlegelt ilyen lehetőséget, ugyanakkor rendszeresen emlékezteti a világot: Oroszország nagy atomfegyver-készletének köszönhető, hogy korlátozott a nyugati katonai támogatás Ukrajnának. 

Az úgynevezett taktikai atomfegyvereket harctereken vethetik be. Robbanófejeik hasonlóak a stratégiainak nevezett atomfegyverekéhez, amelyek célja viszont már teljes városok, sőt, metropolisok elpusztítása. A taktikai atomlövedékek robbanóereje kis méretük ellenére is jelentős, egy kilotonna körüli. Összehasonlításul: a Hirosimára 1945-ben ledobott amerikai atombomba 15 kilotonnás volt. A taktikai atomlövedékek könnyen, észlelhetetlenül szállíthatók teherautókon is.

A nukleáris fegyvereknek ezt a fajtáját – ellentétben a stratégiai változattal –, nem korlátozza semmiféle nemzetközi megállapodás, így azt sem lehet tudni, az atomhatalmak milyen mennyiséggel rendelkeznek velük. Ellentétben a stratégiai atomfegyverekkel, amelyek állandóan harcra készen állnak földalatti silóikban, repülőgépeken, hadihajókon, tengeralattjárókon, a taktikaiakat raktárakban tárolják, távol a bombázóktól, rakétás ütegektől vagy hajóktól, amelyek kilövik azokat. 

A hadgyakorlat célja feltehetően az, hogy gyorsan tudják telepíteni ezeket a fegyvereket. Az ukrajnai háborúban egyébként kevés értelme lenne azokat bevetni, mert nincsenek nagy csapatösszevonások, az ukrán csapatok szétszórtan vannak telepítve, így ezek a fegyverek kevés pusztítást tudnának okozni. Moszkva fő feladatuknak azt tartja, hogy jelezzék a fenyegetést, megijesszék az ellenfelet. Ezt célozta már Putyin és szövetségese, Alekszandr Lukasenka belorusz elnök tavalyi bejelentése is, hogy orosz taktikai atomfegyvereket telepítenek Belorusz területére. Azokat a még a szovjet időkben épített raktárakban helyezték el és kiképezik az ország légierejét és rakéta-csapatait azok bevetésére. A lépés világos fenyegetés volt, a tömegpusztító fegyverek a NATO-tag Lengyelország közvetlen közelébe kerültek.

Jóllehet Putyin már korábban ismételten emlegette az ilyen fajta atomfegyverek bevetését az ukrajnai háborúban, ez volt az eddigi legnyíltabb fenyegetőzés. A Kreml indokolása szerint ez válaszlépés arra, hogy Macron francia elnök ismételten beszélt a lehetőségről, miszerint francia katonákat is küldhetnek Ukrajnába, míg Cameron brit külügyminiszter kijelentette: a maguk részéről nem akadályozzák, hogy az Ukrajnának szállított fegyvereket ne csak az oroszok által megszállt területeken, hanem Oroszország területe ellen is bevessék. Moszkva erre azzal válaszolt, hogy csapásai elérhetik a brit haderő állásait akár Ukrajnában – akár azon kívül... Az orosz védelmi miniszter szerint a nukleáris gyakorlatokat azért tartják, hogy „maradéktalanul biztosítsák az orosz állam területi integritását és szuverenitását, válaszul hivatalos nyugati személyiségek provokatív nyilatkozataira és fenyegetéseire.”

Macron kijelentése (amitől több NATO-állam sietett elhatárolni magát), kétségkívül eltért a nyugati kormányok korábbi vonalától: eddig óvták Ukrajnát attól, hogy orosz területet támadjon és ezzel mélyebben húzza bele a Nyugatot a háborúba. Macron nyilatkozata annál figyelemre méltóbb, mert ő volt az, aki két éve próbálta megakadályozni az oroszok ukrajnai invázióját és arról a lehetőségről beszélt, hogy bevonják Oroszországot egy új európai biztonsági rendszerbe. 

A moszkvai brit nagykövetet bekérették az orosz Külügyminisztériumba, hogy nyomatékosan tiltakozzanak Cameron kijelentése ellen, hiszen azzal „de facto elismerte”, hogy országa a konfliktus részesévé vált. „Felhívtuk a nagykövet figyelmét: mérlegelje egy ilyen lépés elkerülhetetlen, katasztrofális következményeit”. A nagykövet válaszában megerősítette, hogy Nagy-Britannia továbbra is támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. 

A moszkvai kardcsörtetés fokozta a feszültséget a Nyugat és Oroszország között. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője kijelentette, „Felelőtlen, ha egy atomhatalom vezetője atomfegyverek bevetésével fenyeget”. Nyugaton egyébként már korábban aggódtak az orosz atomfegyverek lehetséges alkalmazása miatt, különösen azután, hogy Moszkva súlyos kudarcokat szenvedett el az ukrajnai harcokban. Miután azonban a helyzet megváltozott és az oroszok ismét előrenyomulnak, visszaszorítva a legyengült, hiányosan felfegyverzett ukrán erőket, ilyen lépésre kevesebb indok lehetne, mint valaha. A képhez tartozik, hogy Putyin katonái változatlanul lassan és sok áldozat árán haladnak előre, miközben úton vannak új nyugati fegyverek, köztük az a 60 milliárd dollár értékű katonai támogatás, amit az Egyesült Államok küld. 

„Oroszország nukleáris retorikája veszélyes és felelőtlen”, mondta a NATO szóvivője, hozzátéve, hogy a szövetség éber marad. „Ukrajnának az ENSZ alapokmányában rögzített joga van az önvédelemre és a NATO országai továbbra is támogatni fogják. Ezt a törvénytelen háborút Oroszország kezdte és neki is kell befejeznie”. Olaf Scholz német kancellár egyidejűleg éles hangon szólította fel az orosz vezetést: hagyjon fel a német kormány hírközlési rendszerei és a kancellár pártja, az SPD hálózata elleni hekker-támadásokkal. Azok mögött bizonyítottan a kínai katonai hírszerzés emberei állnak.

A nyugati nagyhatalmak már korábban ismételten kérték a kínai vezetést: bírja rá az oroszokat, ne használjanak atomfegyvert háborújukban. Két éve Hszi Csin-ping kínai elnök nyilvánosan figyelmeztetett, hogy atomfegyvereknek nincs helye az ukrajnai harcokban. A héten a kérdés ismét felmerült Párizsban, amikor a kínai politikus Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tanácskozott Párizsban. Utóbbi a találkozó után kijelentette, hogy Hszi elnök „fontos szerepet játszott Oroszország felelőtlen atomfegyver-fenyegetéseinek csökkentésében. Bízom abban, hogy a kínai államfő továbbra is így tesz majd”. Ez a szöveg nem engedi remélni, hogy Macron és Leyen elértek volna valamit a kínai elnöknél. Hszi Csin-ping korábban ismételten kijelentette, miszerint korlátlanul támogatja Oroszországot, míg amerikai források szerint megbizonyosodtak arról, hogy az állandó nyugati kérések ellenére, Kína továbbra is többek között tiltólistán lévő szerkezetek, alkatrészek szállításával támogatja az oroszok háborús erőfeszítéseit.