Brexit: ki rántja el előbb a kormányt?

vazsu 2019. január 25. 08:35 2019. jan. 25. 08:35

Magyarország érdekét a leginkább az szolgálná, ha a Brexit megállapodással valósulna meg – így látja Szent-Iványi István külpolitikai szakértő. A Brexit hatása már ma is látszik a magyar gazdaságban. Legkésőbb július 2-án következhet be a britek kilépése, addig is nap mint nap várhatók olyan hírek, mint amilyen az, hogy Nagy-Britannia legnagyobb foglalkoztatója, az Airbus elhagyhatja az országot. A britek igyekeznek kincstári optimizmust sugallni még arra az esetre is, ha megállapodás nélküli lenne a kilépésük. Az EP a kialakult helyzet ellenére a jövő héten elindítja a ratifikációs folyamatot.

A Brexittel kapcsolatos egyik friss fejlemény: a francia központú Airbus repülőgépgyártó vállalat vezérigazgatója, Tom Enders arra figyelmeztette Nagy-Britanniát, hogy egy megállapodás nélküli Brexit esetén kénytelenek lennének átirányítani a jövőbeli befektetéseiket máshova. A gyárak nem zárnak be, de a beruházások átirányíthatók –  közölte. Mint a Euronews a hírrel kapcsolatban emlékeztet rá: a cég a brit gazdaság egyik legnagyobb foglalkoztatója, 25 telephelyen, 14 ezer munkavállalót alkalmaz.

Ilyen volumenű veszteségre persze a magyar gazdaságnak nem kell számítania, de itt is érezhetővé válik majd a Brexit. Sőt, az Opten szerint már most is látszik. A 2016-os Brexit népszavazás óta stagnál a brit érdekeltségű cégek száma Magyarországon, pedig az azt megelőző 12 évben még folyamatosan nőtt.

Jelenleg mintegy 2300 olyan cég van nálunk, amelynek közvetlen tulajdonosai között nagy-britanniai címmel rendelkező céget vagy magánszemélyt találunk. Ha hozzávesszük az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is, akkor összesen 2900 cég köthető a szigetországhoz tulajdonosi vonalon. Ráadásul, a hazai átlagnál jóval nagyobb vállalkozások az érintettek. Valójában azonban a gazdasági kapcsolatokban ez csak a jéghegy csúcsa, a külkereskedelmen és a közvetett beszállítói láncokon keresztül jóval nagyobb kapcsolódási kör azonosítható a cégek mikrogazdasági szintjén is.

„Magyarország egyértelmű érdeke a rendezett, megállapodással megvalósuló Brexit, részben a nálunk megtelepedett brit érdekeltségű cégek, a külkereskedelem, s általában véve is a gazdasági kapcsolatok alakulása, részben természetesen a Nagy-Britanniában letelepedett magyar munkavállalók, családjaik és cégek miatt” – hangsúlyozta a Hírklikknek Szent-Iványi István, aki szerint azonban jelen pillanatban sajnos „egymás felé száguld az Európai Unió és Nagy-Britannia, kérdés, ki rántja félre majd a kormányt ebben a gyávanyúl-játékban”. A külpolitikai tanácsadó a Hírklikknek kifejtette, hogy mindkét fél ugyan erőteljesen tart a megállapodás nélküli Brexittől, kérdés, ki bírja tovább idegekkel. Sok idő már nincs, a britek március 29-től már nem fizetnek hozzájárulást (ami egyébként jelentős lyukat üt az EU költségvetésén, hiszen májusban lesznek az Európai Parlamenti választások, amelyeken a britek már nem vesznek részt, (Az ő helyeiket – 84 volt –  elosztották a többi tagállam között.) Az új összetételű Európai Parlament július 2-án ül majd össze, de ha addig nem lépnének ki a britek, akkor „agyrém-egy helyzet” alakulna ki”.

A szavakon kívül nálunk eddig sok nem látszik történni. A csehek legalább valamit megpróbáltak már: a prágai alsóház megszavazta – s már csak a szenátusnak kell rábólintania – a kormány tervezetét, amely arról intézkedik, hogy ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki EU-ból, akkor Csehország a brit állampolgárokat meghatározott területeken 2020 végéig úgy fogja kezelni, mintha a szigetország továbbra is az EU tagja lenne.

Közben az Európai Parlament tudatta, hogy a jövő héten annak ellenére megkezdi a Brexit-egyezmény ratifikálását, hogy Nagy-Britanniában egy parlamenti vokson már elbukott az alku, még maga a kormányzó párt is megosztott az ügyben: van, aki megállapodás nélkül nem tudja azt elképelni, mások anélkül is végigvinnék, míg akadnak olyanok is, akik lefújnák az egészet és új népszavazást tartanának.

A brit kormány igyekszik optimista maradni, legalábbis kincstári optimizmust sugallni: Liam Fox, nemzetközi kereskedelemért felelős brit miniszter a Davosi Világgazdasági Fórumon például arról értekezett, hogy a Brexit ellenére is az Egyesült Királyság marad az egyik legvonzóbb célpont a vállalkozások számára Európában. Nem ennyire derűlátó az előző konzervatív kormány pénzügyminisztere: George Osborne  szerint orosz rulettel érne fel, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki. Szerinte amúgy a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a kilépésre nem kerül sor az eredeti határidőre, március 29-ére. Van, aki már számszerűsít is: a Brit Iparszövetség (CBI) szerint London gazdaságának hosszú távon évente akár 40 milliárd font kárt is okozhat, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételeiről szóló megállapodás nélkül szűnik meg.