Bősz: új időszámítás kezdődik a Magyar Liberális Pártban

A liberális párt új elnökeként elsősorban a tagtoborzást érzi a feladatának?

Igen, nagyon fontosnak érzem, hogy új tagokkal bővüljön és megerősödjön a pártunk. Elsősorban azokat az új politikai szereplőket várom, akik dühösek a mai rendszerre, akiket felháborít, ami ebben az országban az elmúlt években történt. A magyar parlament egyetlen liberális képviselőjeként már eddig is próbáltam népszerűsíteni programunk lényegét, amelyet az emberi méltóság tisztelete, és az egyenlő bánásmód fogalomköre határoz meg. Miután tudom, hogy ezt az elvet több százezer magyar követi, szeretném, ha a pártunk a közéletben az eddiginél komolyabb tényező lehetne.

Nyilván tudja, hogy egy olyan országban igyekszik megerősíteni a liberális pártot, amelyben ma már a „liberális” szitokszónak számít. Nem volt kockázatos vállalkozás egy ilyen nevű párt vezetését átvenni?

A kérdés eszembe juttatja azokat az időket, amikor néhány éve tanítványaimtól és szüleiktől azzal búcsúztam Berlinben, hogy hazajövök, mert szeretnék egy új magyar liberális pártot alapítani, s azt erősíteni. Ezt a németek már akkor is missziónak tekintették, ahogy magam is. Ugyanis ez akkoriban történt, amikor a rendszerváltás utáni első liberális párt, az SZDSZ már jogilag sem létezett. Az autokráciára hajlamos – egykori liberális – Orbán Viktor került hatalomra, aki ugyan csak hazajövetelem után hirdette meg az „illiberális” állam gondolatát. De ez már korábban is érződött a politikáján.

Ezért éreztem, hogy kötelességem a liberális eszmerendszer méltóságát visszaszerezni. Kétségtelen, a hatalmon lévő miniszterelnök számos módon próbálta a liberális gondolatkört bemocskolni, és sajnos sikerrel is járt a magyar társadalomban. De én szeretném bizonyítani, hogy liberálisnak, szabadságszerető embernek lenni jó dolog!

Gondolja, hogy ezt a magyarok már elfelejtették?

Szerintem nem, de emlékeztetni akarok mindenkit, hogy egy országban a kerekesszékben közlekedő embernek is joga van a főbejárathoz! Továbbá a neme, a származása, vagy a szexuális orientációja alapján, senki nem minősíthető másodrendű állampolgárnak.

Ugyanakkor itthon a kormánypárt alelnöke, Kósa Lajos a zsidózásban leli örömét, a magyar állam pedig azért nem nevezi énekeseit egy fesztiválra, mert ott szerintük sok a meleg.

Ez csak azt mutatja, hogy lesz feladatom, s magam is missziónak tartom. Ha többen leszünk, akkor csökken az ilyen vállalás kockázata is.

Gyorsan tegyük hozzá, hogy a liberális pártnak ön az egyetlen parlamenti képviselője, a párt a felmerések szerint jelentős támogatottsággal nem rendelkezik. Képesek így a jelentős véleményformálására?

Nem a párt nagysága dönti el, hogy képese vagyunk-e liberális üzenetekkel megszólítani a társadalmat. A hazai közgondolkodásban fontos helye van az olyan gondolatnak, hogy az iskola falai közé vissza kell engedni a szabadságot. Az egyenlő méltóság és bánásmód elvének az oktatásban is érvényesülnie kell. Gondolok itt roma honfitársainkra, akik ma kipotyognak az iskolarendszerből. Ezért világos, hogy újra fel kell emelni a tankötelezettséget 18 éves korra!

Ezek mind olyan üzenetek, amelyek a liberális párt gondolatai! De szükség van átlátható, piaci versenyre épülő gazdaságra, szükség van erős versenyhivatalra, fogyasztóvédelemre, munkavállalói érdekképviseletre, ami védi a gazdasági szereplők méltóságát. És nem engedi a tisztességtelen, vagy a szabályozatlan versenyt. Ahhoz azonban, hogy bizonyos hátrányos helyzetű csoportok is indulhassanak egy fair versenyen, segítségre van szükségük. A megörökölt nyomorból nagyon nehéz az előrejutás, és nem csak a szegények, hanem az egész társadalom számára.

Ezeket a gondolatokat persze többen támogatják, mint ahányan ma beférnek a liberális pártba. Lehet, hogy eddig nem sikerült elég hitelesen képviselni ezt az eszmekört?

A felmérések zöme visszaigazolja, hogy 4-500 ezer ember liberális elvek szerint él az országban, s annak is vallja magát. Jelen pillanatban viszont ezek az emberek nem bennünket támogatnak. Ezen szeretnénk változtatni. Szembe fogunk nézni azokkal a hibákkal, amiket elkövettünk.

Ezek után szeretnénk előállni egy ajánlattal a társadalom számára. Örülni kell annak, hogy megmaradt egy szabad szemmel is látható csapat, amely hisz a liberális gondolat fontosságában.

Várják az egykori liberálisokat, tehát a rendszerváltó SZDSZ körül dolgozó politikusokat, támogatókat is, vagy új arcokat szeretnének?

Új arcok máris megjelentek – magam ugyancsak közéjük tartozom – az utóbbi időben leginkább az ifjúsági szervezünk bővült, van tehát bázis. Személy szerint arra is fogok törekedni, hogy a korábbi liberális politika szereplői, illetve a liberális gondolkodók megjelenjenek a pártban. Ez utóbbit szintén borzasztó fontosnak érzem.

Már az egyetemi doktori disszertációm, illetve a kutatásaim is arra irányulnak, hogy a liberalizmus hogyan tud megújulni, a változó világ kihívásaira milyen választ tud megfogalmazni ez az eszmerendszer. A neoliberalizmus hibáit ma már mindenki látja, ezeket ki lehet, és ki kell kijavítani.