CEU helyett Corvinus?
A Corvinus Egyetem alapítványi alapokra helyezésének egyik motivációja lehet Mészáros Tamás volt rektor szerint az, hogy a kormány a CEU ellehetetlenítése után egy másik budapesti egyetemet húzzon fel annak a szintjére. Sokak szerint persze a kormány mindenhez hozzányúl, ami autonómiát élvez. Szerinte a dolog jól is elsülhet, de azért inkább szkeptikusan szemléli, ami történik. Nagyon sok pénzt feleslegesen szórnak ki felsősoktatásra, olyan pénzt, aminek az ágazaton belül másutt sokkal jobb helye lenne. Rengeteg a nyitott kérdés, pedig már az idén megtörténik a fenntartóváltás, nem véletlenül mondja Mészáros, hogy „Sietősnek érzem, nem is értem, hogyan lehetett előterjeszteni, pedig modellnek szánják”.
Jelentős átalakulás előtt áll – pontosabban, jelentős átalakulás folyamatában van – a magyar felsőoktatás egyik legrangosabb Intézménye, a Corvinus Egyetem. A napokban már részleteket is közzétettek az átalakítás mikéntjéről. Ezek szerint Maecenas Universitatis Corvini néven alapítványt hoz létre a kormány, ebbe a Mol és a Richter 10-10 százalékos állami tulajdonban lévő részvénypakettjét tolja be (jelen értéke mintegy 380 milliárd forint, 2017-ben a kettő utáni osztalék közel 11 milliárd forint volt), s ingyenes vagyonjuttatás formájában átadják a jelenleg vagyonkezelésében lévő állami tulajdont képező ingatlanokat és a működéséhez szükséges ingóságokat.
Emellett – ahogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Portfoliónak adott interjújában elmondta: az oktatási épületet is magába foglaló ingatlant az állam megvásárolja jelenlegi tulajdonosától, s azt az egyetemnek adja, plusz 1,5 milliárd forintot biztosít az átalakításhoz és a kollégiumi kapacitás bővítéséhez. Öttagú kuratóriumot állítanak fel. Több törvényt módosítani kell, ez már folyamatban van. A fenntartóváltás már az idén júliusban meg fog történni, s 2020-tól már csak alapítványi ösztöndíjasokat vesz fel, megszűnik az állami ösztöndíj-rendszer az intézményben.
Akkor most magánintézménnyé válik a Corvinus? – kérdeztük Mészáros Tamást, aki kívül-belül ismeri az egyetemet, annak összes pozitív és negatív oldalával, hiszen munkásságának jó részét azon az egyetemen töltötte oktatóként, majd évekig rektorként irányította, s nyugdíjasként is visszajár oda tanítani. „Állami alapítású alapítványként lényegében magánintézmény lesz, hiszen kikerül az állami fennhatóság alól, miközben azonban a részvénycsomagot az állam adta és az nevezi ki a Kuratóriumot is” – válaszolta a Hírklikknek. Beszélgetésünkből az derült ki, hogy több a kérdés, mint az, amit a leendő működésről már tudni lehet, s tényként el lehet mondani.
Mészáros a kérdések sorát a Kuratórium működését érintő felvetésekkel indította: „Izgalmas lesz – mondta –, hogy a felállítása után mindenért felelős testület viszonyrendszere hogyan alakul az egyetem vezetőségéhez. „Milyen lesz a viszony a Kuratórium és a Szenátus, a Kuratórium és a rektor, a Kuratórium és a kancellár között” – sorolja. Eddig voltak dékáni szavazások, szavazott a Kari Tanács, a Szenátus –, ám hogyan születnek majd a jövőben a döntések, a kinevezések, a választások, s általában is, a személyi kérdésekben kinek lesz szava? „Az egyetem eddig maximális autonómiát élvezett, a kormány csak a rektort és a kancellárt nevezte ki, de 95 százalékban a Szenátus által megszavazottak közül tette ezt (bár persze voltak kivételek, például Debrecenben)” – emlékeztetett Mészáros Tamás.
Ami a kormány lehetséges motivációját illeti, a volt rektor emlékeztet arra, hogy hivatalosan a versenyképesség javításával indokolják a Corvinust már elért alapítványi formára történő átalakítást. „De kérdezem én, mitől lesz jobb egy alapítványi egyetem, mint a mai keretek között működő intézmény?” – mondja, elismerve, hogy több pénzzel lehet persze javítani az intézmény presztízsét és a színvonalát, hiszen például „ha több a pénz, lehet oktatókat külföldről hívni, ami idevonzza a külföldi hallgatókat”.
Erre vannak is nemzetközi példák: Szingapúrban például nem sajnálták a pénzt, rengeteg Nobel Díjast hívtak oda, s ez sikeres útnak bizonyult. Ám ez a módszer komoly feszültségeket is generál, hiszen miközben egy külföldről érkező oktató mondjuk akár 10 ezer eurót kaphavonta, addig magyar társa csak ezer eurónyit keres. A fenntartóváltás közben azzal is jár, hogy az oktatók elveszítik a közalkalmazotti státuszukat. Ez is rengeteg kérdést vet fel. Ugyan vannak előnyei (például, hogy nem köti a közalkalmazotti bértábla, amely felett persze eddig is lehetett adni ha volt rá keret az intézményben), de meg kell változtatni a kollektív szerződést, a felmondási időket, stb..
„Nem hiszem, hogy minden marad a régi” – latolgat Mészáros, aki példaként említi az elkerülhetetlen változásokra a „nyilván szűkebb oktatói kart, magasabb kritériumokat, kevesebb tantárgyat, kevesebb tanszéket”. A Kuratórium elkezdheti azoknak a görgetett kérdéseknek és problémáknak a megoldását, amihez eddig nem tudtak vagy mertek fogni, de mi lesz a tudományos műhelyekkel, hiszen „pont az a lényeg, hogy megvan a szabadság arra, hogy azt lehessen kutatni, amit fontosnak tartanak és akarnak”.
A finanszírozás is rengeteg kérdést vet fel. Mészáros emlékeztet arra, hogy a részvény nem stabil befektetési forma, egy egyetem finanszírozását arra építeni nem jelent túlságosan nagy garanciát, még akkor sem, ha nem kell igazán tartani attól, hogy ez gondot okozhat a jövőben. Lesz ugyanis az egyetemnek saját bevétele, s pályázati pénzekhez is hozzá tud jutni, de azért előállhatnak kellemetlen helyzetek, ha mondjuk ismét válság üt be, és nem fizetnek osztalékot. „Nem tudom, miért nem lehetett eladni a részvényeket és pénzt beletenni az alapítványba” – mondja Mészáros, aki szerint erre a kérdésre nem csak ő nem tud válaszolni, hanem az sem, aki benne volt a törvénykezés előkészítésében – Pavlik Lívia kancellár a napokban tartott tájékoztatón is inkább csak a hallgatókat és a diákokat nyugtatgatta.
Összességében Mészáros úgy látja, hogy lehetnek jó oldalai az átalakulásnak, de azért ő inkább szkeptikus.
