De hát a másikak is loptak!
De hát a másikak is loptak! Ezt mondja a velem vitázó, amikor már kifogyott az érvekből. Azok, akik a mostaniak előtt voltak, teszi hozzá, ha netán nem volnék biztos benne, hogy kikre gondol.
Közel kilenc éve vagytok hatalmon, mondom neki. Csak ennyire futja, hogy a másikak is loptak? Az, hogy mások loptak, nem ok arra, hogy ti is lopjatok. Ráadásul minden eddiginél többet, üzemszerűen. Nem arra kértetek és kaptatok felhatalmazást, hogy többet lopjatok, mint előttetek bárki. Nem azt ígértétek, hogy magasabb szintre emelitek a korrupciót, több lesz az éhes gyerek, a megélni nem tudó család.
Ne gyertek azzal, hogy de hát itt eddig mindenki lopott. Nem érdekel. Korrektebb lett volna, ha azt ígéritek: mi is lopni fogunk. Többet, jobban, szakszerűbben, mint mások. Pofátlanabbul. Széthordjuk az országot, odaadjuk a csókosoknak, mert náluk jobb helyen van, mintha nem náluk lenne.
Azért loptok, mert a másikak is loptak? És ezért vesztetek össze mindenkivel? Európával, a világgal? Azt hittétek, hogy így majd nem vesszük észre? Amúgy meg, majdnem bejött: becsuktuk a szemünket, és igyekeztünk nagyon hülyének látszani. Bamba, buta, bávatag, birka népnek. De egy idő után még így sem tudtuk nem észrevenni. Rátok van írva a lopás, a vak is látja, hogy teli a zsebetek, dagad a pénztárcátok!
Korrupt, hazudós, kövér gazemberek vagytok. Ha a másikak is loptak, akkor is.
