Drága kuzénom, Kunigunda! Hát itt vagy!?

- Örömmel látlak viszont a chat-szobában, csevegjünk!

- Csókollak okoskám! Hogy, s mint vagytok otthon?

- Nyakig az izgalomban. De siessünk mert kevés az idő. Azt írtad nekem a minap, hogy átmenetileg szükséged lenne valami kenyérkeresetre, mert húzódást szenvedtél a manézsban, s most kényszerpihenőre ítéltettél. És hogy amíg ismét módodban lesz fellépni, kellene valami kis jövedelem. Nos, örömmel tudatom veled, hogy itten remélhetőleg akadna számodra valami, nem túl megerőltető, de jövedelmező és erős reklámmal kísért elfoglaltság.

- Mondjad gyorsan, mi lenne az?

- Mielőtt a részletekbe bocsátkoznék, tudnom kell, hogy magyar állampolgár vagy-e még, s hogy van-e úgynevezett települési-szintű lakcímkártyád? Ez ugyanis fontos lenne a javasolt vállalkozáshoz.

- Hát persze hogy van! Magyar vagyok, magyarnak születtem. A rózsámat igazán szerettem. Papírom is van mindenről.

- No hát akkor azt javaslom neked, ruccanj haza, de ízibe, talán még elkaphatod a határidőt. Ugyanis mostanában, vagyis pontosan október 13-án lesznek nálunk a helyhatósági választások, jelöltesd magad valahol polgármesternek, vagy akár budapesti főpolgármesternek!

- Már hogy‘ az ördögbe gondolod? Csak nem csinálok bohócot magamból?!

- Már miért ne? A jelöltek között kettő is van, hivatalos clown. Igen jól fizetett, megbecsült állás. Kicsit strapás, merthogy most van a kampányidőszak, de a választás után ki-ki leteszi a lantot, és a spórolt pénzével visszavonulhat a magánéletbe.

- No de hogy‘ a fenébe jut eszedbe ilyen marhaság? Én polgármesternek? A franc se‘ akar bürgermeister lenni! Én a manézsban vagyok otthon. 

- Az a kettő is ott van otthon, és ők sem akarnak polgármesterek lenni. De az egyik politikai oldal fizeti őket, (sejtelmem sincs, melyik fél), mert nálunk olyan a törvény, hogy csak egy forduló van, s a győztes minden visz.  Amelyiknek legalább 25 százalék szilárd bázisa van, az biztosra mehet, minél több jelölt verseng vele. Ezért fizetnek a kamu-jelölteknek.

- Nem is lakom otthon.

- Az nem baj, az Alaptörvény ezt engedi. Passzív választójogod van, csak aktív nincs. Vagyis te választható vagy, csak nem szavazhatsz. Jó, mi?

- De a népek miért szavaznak rájuk? És miért szavaznának rám?

- Tudod az úgy van, hogy sokaknak elegük van a jelenlegi főnökből, de nem kedvelik a másik valódi jelöltet sem. Ezekre nem szavaznak, ez fix. Most éppen van ez a két ... no minek is nevezzem őket, mondjuk: pót-jelölt, hát egyik rosszabb mint a másik. Nem ismerem a taksájukat, de szerintem voksra fizetik őket. Minél több szavazatot vesznek el a veszedelmes ellen-jelölttől, annál nagyobb lesz a gázsi. S itt jössz te a képbe. Jó nő vagy, minden feltételed adott az induláshoz.

- De engem a kutya sem ismer Pesten.

- Az direkt jó a te esetedben. Még nem  derült ki, hogy tök hülye vagy-e vagy mélyen erkölcstelen.

- Én cirkuszművész vagyok!

- Az Magyarországon nem akadály. És ezt nem muszáj a választók orrára kötni. Elég ha azt tudják, hogy a szíved a városért ég. Gyere, jelöltesd magad és tartsd a markod. 3-5 százalék szavazatot garantálok neked! Na jössz? Akkor csipkedd magad, mert még lejár a nevezési határidő. Várlak a reptéren. Csók!