Egészségügy: hiába magyarázzák, a tények önmagukért beszélnek

„Nem biztos, hogy véletlenül szellőztette meg éppen most az egészségügyi kormányzat a Kásler-tervet; az idén két választás is lesz, s a terv ráadásul pár nappal azután került ki, hogy megjelent az európai országok egészségügyi helyzetét összehasonító egészségügyi-fogyasztói index, amely gyászos képet fest az ágazat helyzetéről” – szögezte le Kökény Mihály. A European Health Consumer index jelentést immár másfél évtizede készíti el évről-évre egy független svéd kutatóintézet, ötven féle, kifejezetten betegszempontú megközelítésben (kezdve a gyógyszerhez való hozzáféréstől a várólisták hosszán, a finanszírozottságon vagy éppen a betegjogok érvényesülésén át a korszerű terápiák elérhetőségéig) mutatva be és rangsorolva a vizsgált országok – 35 – egészségügyének az állapotát.

A rangsorban 8-10 éve még a középmezőnyben volt Magyarország, azóta évről-évre csúszunk lejjebb, s mostanra – egy év alatt újabb három hellyel visszaesve – a 33. helyen állunk. Már csak két ország került nálunk hátrébb a listán, amelyet egyébként Svájc és Hollandia vezet. Közvetlenül előttünk áll Lengyelország. A két ország rossz helyezését magyarázva az elemzés rámutat: „az elmúlt években a két kormány nem arra összepontosított, hogy a lehető legjobban irányítsa az országot, hanem olyan dolgokra, mint a szabad sajtó lenyomása, a bírósági rendszer átpolitizálása, a menekültek távoltartása, stb. „A lakosság és az egészségügyi dolgozók többet érdemelnek” – állapítja meg a jelentés, amelynek a költséghatékonyságot górcső alá vevő rangsorában is csak a harmadikok lettünk alulról.

Kökény szerint persze nem csak ez és az ilyen felmérések alapján ismerjük a magyar egészségügy állapotát – nap, mint nap magunk is megtapasztaljuk azt. Éppen ezért sok újdonságot nem is tartalmaz, ami a Kásler-tervből kiszivárgott. „A magyar egészségügynek az elmúlt nyolc évben egyre súlyosbodó finanszírozási hiánnyal kell működnie, ami ahhoz képest eléggé furcsa, hogy – bár ezt már sokan hajlamosak elfelejteni – a Fidesz 2010-ben azzal kampányolt, hogy ’Megmentjük az egészségügyet’” – emlékeztetett a szocialista egészségpolitikus. Ehhez képest – tette hozzá – folyamatosan vonták-vonják ki a forrásokat az ágazatból, s ma már az egészségügyi közkiadások nagyságát tekintve még a V4-től is el vagyunk maradva (Megj.: ld. a fenti rangsorban, a csehek például már utolérték a nyugat-európai országokat). A borzasztó hiány pedig elsősorban az intézmények, szolgálatok működésére fordított pénzek mértékében, s persze a bérszínvonalban mutatkozik meg (dacára annak, hogy ez utóbbi területen voltak kisebb-nagyobb emelések). 

Ami a tervben található konkrét számot, az 1000-1500 milliárd forintot illeti: Kökény Mihály abból, ami kiszivárgott azt látja, hogy nagyon keverednek a dolgok. Benne vannak ugyanis a fejlesztési kiadások, amelyek egyszeri invesztíciók zömmel infrastruktúrába, s főként, ha nem kizárólag, uniós pénzeket jelent. S minden bizonnyal a már elköltött és odaítélt  forrásokat is beleszámolják ebbe az irdatlan nagy összegbe, miközben nem tudni, hogy mekkora részt szánnak a folyó kiadásokra (működtetésre, bérekre), pedig itt van a legnagyobb hiány a finanszírozásban. Mindenesetre az érdekképviseletek, a szakértők szerint éves bontásban mintegy 600-800 milliárd forinttal kellene az éves működési költséget megtolni a három – gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz-támogatás, gyógyító-megelőző – kasszában. „Ez nagyon sürgős feladat lenne” – húzta alá a volt miniszter.

Szakmai körökben ismert az elkerülhető halálesetek száma, amelyek azért következtek be, mert ezek a betegek nem időben kapták meg a megfelelő ellátást – mondja Kökény. Egyik részük a megelőzéssel, szűréssel, egészségtudatossággal függ össze, ám még ennél is nagyobb bajt mutat a másik rész: azok a halálesetek, amelyek az ellátás hiányosságaira vezethetők vissza. Ebben persze a hosszú várólistáknak is szerepük van, hiszen még ha fel is merül valamelyen súlyos betegség gyanúja, hosszú idő telik el, mire megvan a  diagnózis, mert pl. kevés a gép vagy mert nincs elegendő szakorvos, patológus, stb. És bár tagadják, a kórházi fertőzések is szedik az áldozataikat, amit részben persze lehet magyarázni a létszámhiánnyal, a zsúfoltsággal, az egészségügyi személyzet túlterheltségével, de ez a magyarázat nem elfogadható.

Kökény szerint a nyilvánosságra került számokban nincs sok újdonság – hasonló adatok már megjelentek korábban, amikor egy-két éve kijött a minisztériumhoz tartozó állami egészségügyi ellátó központ teljesítményértékelése.

A Népszava cikkének megjelenése után – ahogy arról portálunk is beszámolt –  az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében szállt vitába az abban foglaltakkal, s ebben másokat vádol hangulatkeltéssel. Mint a közlemény írja: „az egészségügyben tett pozitív intézkedések, az ágazat megerősödése nem áll érdekében egyes politikai és anyagi érdekveszteségű, kormányellenes egészségügyi lobbi tagjainak, akik hamis információkkal akarják megzavarni a lakosságot. A balliberális kormányok legnagyobb bűne, hogy elűztek több ezer egészségügyi dolgozót a pályáról, nem gondoskodtak a szakemberek utánpótlásáról, megalázóan alacsony bérért dolgoztatták az orvosokat, ápolókat”.