"Egy olyan baleset történt, aminek nem kellett volna bekövetkeznie"

Évtizedek óta nem történt olyan súlyos hajóbaleset Budapestnél, mint a szerda esti, amikor 33 dél-koreai turistával és kéttagú magyar személyzettel a fedélzetén ütközés után elsüllyed egy sétahajó a Duna fővárosi szakaszán, a Margit híd közelében, a Parlament magasságában. Egy nagyméretű luxushajó ment – eddig ismeretlen okból – a Hableány nevű kishajónak, amely az oldalára fordult és nagyon gyorsan, hét másodperc alatt elsüllyedt. Szalma Botond plasztikusan úgy írta le az ütközést, mint amikor egy 40 tonnás kamion nekimegy egy Trabantnak.

A balesetnek hét könnyű sérültje van – ők mind dél-koreaiak –, kihűléses tünetekkel vitték őket kórházba. Pál Adrián rendőr ezredes az Országos Rendőr-főkapitányság ma délelőtti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy eddig hét halottat találtak és továbbra is 21 eltűntet keresnek a Duna teljes déli szakaszán.

A Viking Sigyn svájci illetőségű céghez tartozó hajó kapitánya ukrán állampolgár, akit már meghallgattak a balesettel kapcsolatban. A halálos áldozatok száma minimum hét (bár ahogy Györffy Pál, a Mentőszolgálat szóvivője a Klubrádióban elmondta: ilyen körülmények között  a túlélés szinte lehetetlen). A mentés nagy erőkkel egész éjjel tartott a Duna nagyobb szakaszán.  

A tragikus balesetet az Időkép kamerája rögzítette:

 „Egy olyan baleset történt, aminek nem kellett volna bekövetkeznie, de sajnálatos módon van olyan, hogy valaki áthajt a piroson, nem veszi figyelembe a vasúti sorompó jelzését, szembe jön az autópályán, vagy éppen egy aluljáróban két ember összeütközik” – szögezte le Szalma Botond, aki felhívja a figyelmet arra, hogy senkinek nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni arról, mi, miért és hogyan történt.

„Most persze majd mindenki nagyon okos lesz, s olyan kérdéseket fog feszegetni, hogy miért indultak el esőben sétahajókázni, hol voltak a mentőmellények, stb., pedig bármi okozhatta a balesetet, lehetett radarhiba, kormányhiba, főgép-hiba, sok minden, beleértve persze az emberi hibát is” – húzta alá.

Balesetek mindig előfordulnak, ezúttal szerencsétlen módon nem csak kettétört, roncsolódott a kishajó, hanem felborult, és szinte nyomban elsüllyedt. Ráadásul eső volt – emiatt zárt térben voltak az utasok, akik biztosan pánikba is estek – , nagy volt a Duna sodrása, s hideg a vize – sorolta a tragédia súlyosbodásához vezető elemeket Szalma Botond.

Az, hogy mi volt az ok, majd kiderül, de az elkerülhetetlen, hogy az illetékesek végre átgondolják a budapesti hajózási közlekedést egészét, kiváltképpen az éjszakait, esetleg úgynevezett szeparációs zónákat alakíthatnának ki, stb.. – mutatott rá.  „Korábban, amikor még én vezettem a Magyar Hajózási Országos Szövetséget, akkor a többi között azt szerettük volna elérni, hogy tiltsák ki Budapestről a nagy hajókat, amelyek utasait kisebb hajókkal szolgálják ki a főváros dunai szakaszain; ez nem valósult meg, kérdés, hogy az utódom, a kormány embere, Völner Pál mennyire szorgalmazza ezt” – fejtegette portálunknak a hajózási szakértő, aki több hajózási céget is irányít.

Kérdésünkre, hogy mennyire biztonságosak a hajózási körülmények, feltételek a Dunán, annak budapesti szakaszán, Szalma Botond felhívta arra a figyelmet, hogy nagyon nagy a forgalom, olyan, mintha a Hősök Terén mindenfele lehetne menni; rendnek és fegyelemnek kellene lennie, különösen az éjszakai hajózás idején. Azt nagy problémának tartja, hogy évtizedek óta el van hanyagolva a hajózás, mind közlekedési, mind pedig oktatási szempontból. „Pedig tudomásul kellene venni, hogy az oktatás, az egészségügy és a közlekedés adja egy ország idegrendszerét, ez az a három terület, amellyel nap mint nap mindnyájan  szembesülünk, s pont ez az a három terület, amelyeket évtizedek óta rohasztanak le Magyarországon”.

A budapesti hajózási tragédiával több cikkünkben is foglalkoztunk, itt, itt, itt,  itt, itt és itt is.