Egy százalékos a kettőnek beharangozott tehercsökkentés

NVZS 2019. június 25. 11:36 2019. jún. 25. 11:36

„Ne feledjük! Hiába csökken júniustól a szociális hozzájárulási adó (szocho) 2 százalékponttal, ez egész idei évre kivetítve csak 1 százalékpontos tehercsökkenést jelent a munkaadók számára, pedig legalább évi 2 százalékra lenne szükség, amit az állam meg is engedhetne magának, hiszen egyéb oldalról komoly plusz-bevételekre tesz szert bérnövekedésből” – állítja Dávid Ferenc. A szakértő ezzel együtt is pozitívnak mondja a ráta csökkentését, de nagyon nagy gondnak tartja, hogy nem lehet követni a bevételek felhasználását azóta, hogy a korábban címkézett tb-bevételt adóvá alakították.

Július elsejétől csökken a szocho – ahogy az a Magyar Közlöny legfrissebb számában is megjelent. 2016 novemberében született meg a bérmegállapodás a kormány és a munkáltatók között, aminek egyik lényegi pontja volt a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértékének ütemes csökkentése. 2017-től 5 százalékponttal 22%-ra mérsékelték, 2018 januárjától pedig 2 százalékponttal 20%-ra (azzal, hogy abban az évben további 0,5 százalékponttal visszaveszik, ha a bruttó átlagkereset 11%-kal nő 2017 első három negyedévében a megelőző év azonos időszakához képest). Az akkori megállapodás azt is lefektette, hogy 2019-től négy alkalommal minden évben tovább csökkenhet a szocho 2 százalékponttal, ha megvalósul egy 6%-os reálbér-emelkedés.

„Azzal, hogy az idén nem januártól, hanem csak júliustól csökken a szocho, a munkáltatók az idei évre a korábban jelzettel szemben nem 2, hanem csak 1 százalékos éves tehercsökkentést kaptak ebből az adófajtából” – hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc. A szakértő – aki a bérmegállapodás idején még a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) a főtitkára volt – egyébként is úgy látja, hogy az állam igazán lehetne elegánsabb, már csak azért is, mert tényleg megengedhetne magának egy komolyabb ütemcsökkentést.

A költségvetés ugyanis nagyon nagy nyertese az erőltetett bérfejlesztésnek. „Az állam brutális pluszbevételhez jut a kiáramló bérekből, csak a minimálbéremelések bértömegének növekedéséből fakadóan komolyan nő a szociális hozzájárulási adó, a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó” – emlékeztetett, rámutatva: „közgazdaságilag is számonkérhető lenne a bérfejlesztésből fakadó többletbevétel megosztása a munkaadókkal”.

A szocho mértékének a csökkentését ezzel együtt is pozitívnak tartja Dávid Ferenc, hiszen folytatódik a munkára rakódó teher mérséklése. „Ugyanakkor még mindig túlságosan magas ennek a szintje” – hívta fel a figyelmet.

Szerinte az idei bérfolyamatokat különösebben nem befolyásolja a versenyszférában, de mindenképpen tehercsökkentést jelent. Ha az állam továbbra is ütemesebb bérnövekedési dinamikát akar fenntartani, érdemes lenne markánsabban mérsékelni a szochot is – közölte. Mi lenne az ideális ütem? – kérdeztük. A szakértő azt mondta, hogy „ez a jóslás kategóriájába tartozna, de mindenképpen minimum évi 2 százalékpontos kellene”.

Nagy problémának tartja Dávid Ferenc, hogy a korábban járulékként kivetett, s mint ilyen pántlikázottan a társadalombiztosítási alapokba került bevétel ma már adó, s nem tudni, mire költi az állam a befolyt pénzeket, beleértve a brutális többletbevételeket is. „Az biztos, hogy nem nyugdíjra, nem egészségügyre, továbbá – az oktatás siralmas állapotát nézve, akár csak a tegnap napvilágot látott középiskolai kompetenciamérés eredményét tekintve – oktatásra sem.