Élet

Barb 2018. december 27. 10:19 2018. dec. 27. 10:19

A hármasikrek, Éva, Ágnes és Judit 1942 karácsonya előtt, december 22-én születtek Sátoraljaújhelyen. A szépséges és egészséges ikerlányok születésének híre azonban nem járta be a korabeli sajtót. A hírértéket gyalázatos törvények írták felül. Szó sem lehetett zsidó ikrek világra jöttét szenzációként tálalni a hazaffyas népérzületben.A gyerekek nevére és fotójára véletlenül, a Yad Vashem archívumában, egy tanúvallomásban találtam rá. 

A család Sárospatakon élt, és Éváéknak volt egy nővérük, Flóra, aki 1937 márciusában született, és egy bátyjuk, Lajos, aki 1941-ben. Tovább kutatva megtudtam, hogy az édesapát, Áront már 1942-ben munkaszolgálatra vitték. Az édesanya, Etel a két nagyobbacska csemetével és az újszülöttekkel egyedül maradt. Áront 1943-ban a Don-kanyarnál gyilkolták meg. Belegondolni is szörnyű mit élhetett át az anya a gyermekeivel. Mindenüktől megfosztva, apa nélkül maradva egy kegyetlen világban, ahol egyetlen bűnük a származásuk volt. 

Más forrásokból kiderítettem ( nem magyar források, mert ott nem bukkantam a nevükre), hogy az anyát és a gyerekeket Sátoraljaújhelyről deportálták Auschwitzba 1944 május 22-én. Flórát és a kicsi Lajost azonnal gázba küldték. Az édesanya sorsa ismeretlen. A hármasikrekre a Halál angyala, Mengele csapott le. Borzalmas kísérletei a legkegyetlenebbek bűnök közé tartoznak, amiket valaha is elkövettek az emberiség és az emberiesség ellen. Nem tudom, hogy Mengele Éván, Ágnesen és Juditon milyen kísérleteket végzett. Ha tudnám sem írnám le. Ami elmondható, hogy 1945 január 27-ére - mire a koncentrációs tábort felszabadították- , Éva már belehalt Mengele kísérleteibe. Ágnes a felszabadulás napján halt meg. A halál oka tüdőgyulladás, amit feltehetően Mengele idézett elő. Az ikrek közül egyedül Judit maradt életben, aki 2 éves és 1 hónaposan talán a legfiatalabb túlélője volt Mengele rémtetteinek. 
Ő 61 év után, 2011-ben tett tanúvallomást. 

Azért meséltem el ezt a történetet éppen most, mert ünnepek idején a legtöbb ember igyekszik a legjobb arcát mutatni a külvilág felé. 

Boldog-boldogtalan demonstrálja kirakat szeretetét, és úgy teszünk, mintha mindenható lenne a jócselekedet és az emberség, hogy aztán mindezeket gyorsan feledjük a hétköznapokban, és felmentve önmagunkat, megmagyarázzuk, miért is nem tudunk emberek maradni minden időben.