Elmaradt műtétek, avagy van-e élet a halál előtt?

Föld S. Péter 2019. március 20. 10:34 2019. márc. 20. 10:34

Bár a hivatalosságok szerint a magyar egészségügy európai színvonalú, a napi gyakorlatban vannak még hiányosságok. Olyan is előfordul, például a Péterfy rendelőintézetben, vagy a Fiumei úti baleseti sebészeten,, hogy elmaradnak a műtétek, mert nincs elég személyzet. Tegnap például volt olyan beteg, akit betoltak a műtőbe, de azután gyorsan vissza is tolták, mert odabent kiderült, hogy nincs műtőssegéd. Egy másikat már be sem toltak, nem akartak még jobban kitolni vele. A kórházi fertőzésekről ne is szóljunk, mert jön Nagy Feró és nyakon vág mindenkit, akinek más a véleménye, mint az övé.

Egyre inkább úgy néz ki, hogy sokkal könnyebb meghalni, mint életben maradni. Bár, ez sem biztos. Biztosan vannak, akik még emlékeznek arra a 81 éves nénire, akit két évvel ezelőtt halottként tartott nyilván az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság, és aki ezért nem kapott nyugdíjat. Az is rémlik, hogy az idős asszonyt akkor nagyon megviselte, hogy halottnak nyilvánították.

Pedig, nem biztos, hogy a néninek igaza volt. Van olyan, hogy az ember nem tudja magáról, hogy meghalt. Azt hiszi, hogy még él, de ez nem így van. Azt hogy él-e valaki, nem az illető dönti el. A legtöbb ember ugyanis nem szakértő ebben a témában. Más munkakörben dolgozott egész életében, nem halottakkal kapcsolatos dolgokkal foglalkozott.

Mondjuk, majdnem mindenki látott már halottat, így másokról nagy valószínűséggel meg tudja állapítani, hogy él-e az illető, vagy sem. De olyan emberről még nem hallottunk, aki saját magát látta volna holtan. Könnyű az ilyet belátni, nem kell ugrálni, pöffeszkedni, verni a mellünket, hogy én még élek! Bízzuk az ilyet szakemberre. Higgyük el, hogy a szakemberek tudják a dolgukat, nem ma jöttek le a falvédőről! Ne vitatkozzunk velük, mert a végén még beperelnek és megbüntetnek, amiért kételkedtünk a szakértelmükben. (Plusz jön Nagy Feró, és jól nyakon vág.)

Általában sem jó kételkedni, mert az nem vezet sehova. A kételkedőkből legföljebb neves feltalálók lesznek, akik felfedezik a halálos betegségek ellenszerét, embert juttatnak el a Holdra, esetleg jeles gondolkodók, akik választ találnak az élet és a halál nagy kérdéseire, de a nyugdíjfolyósítónál, vagy más rendes minisztériumnál biztosan nem kapnának állást.

Azért vannak a nálunk okosabbak, akiknek ez a tanult szakmájuk, hogy megmondják, mi van. Ki a jó magyar, mi a család, és mikor kezdődik az élet. Tessék csak szépen rábízni a szakemberekre, hogy élünk-e még, vagy már meg lettünk halva.

Utóbbi esetben ne követeljük a nyugdíjunkat, mert az csalás. Halott embernek nem jár nyugdíj. Ne tévesszük meg a hatóságot, ne tegyünk úgy, mintha élnénk. Ha szabad javasolnunk: vita esetén haljunk meg magunktól, így elejét vehetjük a további kellemetlenségeknek.

Mindezt csak azért említettük, hogy belássuk: nem mindig baj, ha nem műtenek meg minket. Mindenre van megoldás, ha az operáció elmarad, ne essünk kétségbe. Jusson eszünkbe valami kellemes, hétköznapi dolog.

Például az, hogy Orbán Viktor szerint az Európai Néppártnak vissza kellene térnie a keresztény értékekhez. Ha ezzel a gondolattal megvagyunk, máris szebb lesz az életünk.