Felcsúti foci, mint nemzetmegtartó erő?

Nagy András 2019. március 21. 12:09 2019. márc. 21. 12:09

Nyíltan kimondta az egyik erdélyi klub vezetője, hogy a tízmilliárdokból támogatott határon túli akadémiák a Puskás Akadémia céljait szolgálják. Ez azért érdekes, mert a hivatalos kormányzati kommunikáció eddig egész másról, mégpedig a külhoni magyarság nemzeti identitásának megerősítéséről szólt.

Egy Origo-cikkből derült ez ki, amiben azt igyekeztek kimutatni, milyen szuper, és mennyire megéri nekünk, hogy a kormány támogatja a Székelyföld Labdarúgó Akadémiát. A cikkben azonban Dusinszki Zoltán, a csíkszeredai klub  igazgatója elárulta, hogy miért is jött létre a Székelyföld Labdarúgó Akadémia. A cél az, hogy felkutassák és képezzék a régió tehetséges fiatal játékosait, majd közülük a legügyesebbeket átadják az akadémia szakmai felügyeletét ellátó Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának.

Ez azért érdekes, mert a kormány korábban azt kommunikálta, hogy "a nemzeti alapon szerveződő sportegyesületek nagyban hozzájárulnak a külhoni magyarság közösségi és régiós öntudatának, nemzeti identitásának megerősítéséhez." Ehhez képest Mészáros Lőrinc horvátországi klubjának akadémiáján, Eszéken például magyar gyerek szinte nem is játszik, a 444 egyik korábbi cikkéből pedig tudjuk, hogy a határon túli akadémiák közül a topolyai, a dunaszerdahelyi és a munkácsi is a székelyföldihez hasonló elvek szerint működik.

Azzal pedig maga a miniszterelnök büszkélkedett a dunaszerdahelyi Mol Labdarúgó Akadémia tavaly novemberi átadásán, hogy harminc növendék már innen mutatkozhatott be a korosztályos válogatottakban. Kár, hogy azt is hozzá kellett tennie: a szlovák utánpótlás-válogatottakban, nem a magyarban. Orbán Viktor szerint ezzel együtt „nagyon-nagy dolog ez” és „beláthatja mindenki, hogy ilyen ütemű fejlődés nem tartható fent infrastrukturális fejlesztések nélkül, ezért támogatta a magyar kormány ennek az akadémiának a létrejöttét.”

Takács Krisztián, a Csepel FC társtulajdonosa a Hírklikknek a székelyföldi hírt úgy kommentálta, amíg itthon olyan patinás egyesületek, mint például a 107 éves, korábbi négyszeres NB1-es bajnok Csepel csak tengődnek, addig a kormány olyan külföldön működő klubokra költi a milliárdokat, amik láthatóan nem a magyar, hanem a horvát, vagy éppen a szlovák sportot erősítik.

A csepeli klubtulajdonos szerint a magyar foci nem a határon túl épülő akadémiák kitömésétől fog feltámadni. „Ha a határon inneni értékeinket sem tudjuk megbecsülni, mit akarunk elérni a nagyvilágban? - tette fel a kérdést. Jelenleg összesen kilenc határon túli futballakadémiát támogat a kormány, az elmúlt két évben összesen 20 milliárd forintot költött a határon túli focira.