Féligazságokkal nyugtatgatják a nyugdíjasokat

Rétvári Bence az ATV Start című műsorában derűsen és megelégedetten beszélt a nyugdíjasok anyagi helyzetéről, azt állítva, hogy a nyugdíjemelés mellett a kormány a rezsicsökkentéssel, az Erzsébet programmal és a nyugdíjas prémiummal egyaránt hozzájárul a boldogulásukhoz.

Pozitívan látja azt is, hogy az idén 2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, mert – mint állítja –, ha az infláció végül meghaladja ezt a szintet (megj: Matolcsy Magyar Nemzeti Bankja szerint is meg fogja, mivel 3,1 százalékos  prognózisa), akkor az év végén visszamenőleg megkapják a különbözetet a nyugdíjasok.

„Valóban megkapják” – ismeri el Korózs Lajos, ám Rétvári arról nem beszélt, hogy ezzel 11 hónapig finanszírozzák, kvázi hitelezik a pénzt a kormánynak.

Hasonlóképpen szembe száll a szocialista politikus Rétvári szavaival amikor a fideszes államtitkár azzal ütötte el a nyugdíjak és a bérek közötti olló jelentős nyílását, hogy milyen magas lesz  a később nyugállományba vonulók nyugdíja.

Korózs egy példával illusztrálja annak igazságtalanságát, hogy radikálisan elszakadnak a bérektől a nyugdíjak. X és Y ugyanolyan iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanattól a cégtől, egyforma beosztásból, egyforma hosszú szolgálati idő után megy nyugdíjba; X azonban három évvel korábban, mint Y. X nyugdíját 140 ezer forintban állapították meg, amire a rákövetkező években évi átlag 2 százalékos emelést kapott;  ezalatt az aktív foglalkoztatott Y-nak évi átlag 10 százalékkal nőtt a bére, s ez a nettó bérnövekedés 180 ezer forintra növelte az induló nyugdíját.

Minél tovább él X és Y, a nyugdíjuk között egyre nő a különbség, feltéve ha marad a jelenlegi, évekkel ezelőtt megállapított inflációkövető nyugdíjemelési rendszer. A megoldás csakis egy nyugdíjkorrekció lenne, állítja a szocialista szakértő politikus.

Korrekcióra nem csak ebben lenne szükség – derül ki Korózs szavaiból. A vásárlóerő megőrzésének területén is generálisan el van hibázva az inflációkövető nyugdíjemelési technika, ráadásul a nyugdíjas inflációs kosarat évtizedek óta nem módosították. Nem csak a beemelt termékcsoportokkal van probléma, hanem azok arányával is a nyugdíjasok fogyasztásában – fejtegeti.

Például az aktív korúak háztartásának fogyasztásában a lakás- és energiaköltségek 32 százalékos súlyt képviselnek, a nyugdíjasokéban 48 százalékosat. Vagy egy másik példa: gyógyszerre átlagosan 3,5-szer annyit költenek a nyugdíjasok, mint az aktív korúak. S habár a nyugdíjas kosárban az eltérések egy része még figyelembe van véve, az áremelkedésük már torzan csapódik le és érvényesül – mondta.

„Ha összeadom az elmúlt évek nyugdíjemelkedését, akkor azt látom, hogy 2010 óta 33 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, az infláció mértékét levonva pedig 10 százalék körüli vásárlóérték-növekedésről lehet beszélni, vagyis ennyivel érnek többet a nyugdíjak” – ezt is mondta Rétvári, amire Korózs úgy reagált: „Még ha ez így is lenne, a nyugdíjasok ezt nem érzékelik”.

Egyébként Rétvári az idei évkezdetet szemmel láthatóan a nyugdíjasok nyugtatására is szánja, már a múlt héten is tartott sajtótájékoztatót hasonló kérdésekről, akkor is elmondta a fentieket, s számos adatot sorolt állításai alátámasztására. Például azt, hogy 2017-ben 24 milliárd, tavaly pedig 41,3 milliárd forintot fizettek ki nyugdíjprémiumként.

Az ATV Start-ban arra felvetésre azonban elütötte a választ, hogy a nyugdíjprémium nem épül be a nyugdíjba, s ezzel rosszul járnak a nyugdíjasok, hiszen nem növeli a következő évek emelésének az alapját. Hasonlóan egyébként az Erzsébet-programhoz – szavai szerint 2010 óta 260 ezer nyugdíjas tudott részt venni ebben (Megj.: ez durván a nyugdíjasoknak csak valamivel több, mint a tizede). Rétvári dobálózott az Erzsébet-utalványokkal is (szavai szerint ebből 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban összesen 81 milliárd forint értékben kaptak a nyugdíjasok) – azt azonban elfelejtette megemlíteni, hogy az idén ez az utalvány is megszűnt.