Hogyan kell emlékezni Nagy Imrére?
A legtöbb magyar Nagy Imre 1989. június 16-i újratemetését a kommunizmus lassú, de békés magyarországi bukása legemlékezetesebb pillanatának, Nagy Imrét az 1956-ban betöltött szerepe alapján a magyar demokrácia jelképének tekinti - írta az Emerging Europe portál „Hogyan kell emlékezni Nagy Imrére” című cikkében. Mindazonáltal az ország jelen tekintélyelvű rezsimje egyre inkább igyekszik minél jelentéktelenebb színben feltüntetni Nagy hagyatékát.
Jogos kérdésnek minősíti a szerző, hogy hogyan lett a hithű kommunistából a magyarok Szovjetunió elleni forradalmának a vezetője, és ezzel kapcsolatban ismertette a történelmi tényeket, majd szólt az újratemetésről, arról, hogy a mai tekintélyelvű miniszterelnök akkor éppen felívelőben lévő liberális volt, és szenvedélyes beszédet mondott, amelyben a szovjet csapatok azonnali távozását követelte.
Ezt követően a cikk áttért a jelenre, arra, hogy a magyar kormány koncertet szervezett az évfordulón. A cikk e részének alcíme: „Egy új múlt alakítása?” Beszámolt a több mint 200 fekete ruhás tiltakozó megjelenéséről, és arról, hogy a tiltakozók úgy látják: a Fidesz meg akarja hamisítani a történelmet, igyekszik eltörölni Nagy Imre és a forradalomban betöltött szerepe emlékét, és Orbán Viktort - valamint beszédét - akarja a kommunizmus végét jelentő események középpontjába állítani. Szólt a cikk arról is, hogy milyen felháborodást váltott ki a Nagy Imre szobor áthelyezése, és idézte Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája - évforduló alkalmából a szobornál mondott beszédét. „Ha mítoszt építenek a magyar miniszterelnök körül, az történelmileg hamis: Németh Miklós akkori miniszterelnök az újratemetés megszervezése előtt hónapokkal megállapodott a szovjet kormánnyal a csapatok kivonásáról.”
Nem elképzelhetetlen, hogy a magyar kormány emlékezetpolitikája a forradalom miniszterelnökét Orbán Viktorral akarja helyettesíteni: ha nem tudja kitörölni Nagy Imre nevét és emlékét a múltból, akkor legalább úgy emlékezzenek rá, ahogy megérdemli - csendben, távol azoktól a megemlékezési ceremóniáktól, amelyek a mai kormány vonalának megfelelően a nemzeti büszkeségre összpontosítanak.
