Így is lehet értelmezni Matolcsy euróellenességét
Érthetetlennek nevezi az euró bírálatát Magyarország részéről Leonid Bershydski orosz politológus és publicista. A Bloomberg által lehozott, az „Egy magyar bírálja az eurót, hogy többet kapjon belőle” című véleménycikkében Bershydski a többi között megállapította: Matolcsy sajátságos időpontban fejtette ki az euróval kapcsolatos nézeteit, hiszen az euró igen népszerű, Magyarországon például 66 százalék van a bevezetése mellett. A Bloomberg csak egyike a nemzetközi sajtóorgánumoknak, amelyek nagy figyelmet szenteltek Matolcsy György Eurázsiai Forumon elhangzott beszédének és a Financial Times-ben megjelent cikkének.
A véleménycikk végigveszi Magyarország kapcsolódását az euróhoz, emlékeztetve arra, hogy az ország exportjának a kétharmada az euró-övezetbe irányul, és az Európai Központi Bank szerint Budapest a teljes külkereskedelmének mintegy 70 százalékát euróban számlázza. Magyarország a nem az euró-övezethez tartozó országok közül az egyik, amelynek üzleti körei a legnagyobb mértékben szinkronizáltak a közös valuta övezetével. Az euró megszüntetése egy az övezethez nem tartozó uniós tagállamban ugyanolyan sokkot okozna, mint a közös valutát használó államokban – mutat rá a szerző, aki szerint nem véletlen, hogy Matolcsy ugyan hibának és csapdának nevezi az euró bevezetését, de nem követeli eltörlését.
Ehelyett a magyar jegybank elnöke egy kisebb euro-övezetet javasol, és ezzel párhuzamosan egy „fenntarthatóbb globális valuta” létrehozását. Hogy ezen mit ért, az fentebb már említett Financial Timesben megjelent cikkéből derül ki. Mint írja: húsz évvel az euró bevezetése után még mindig nincsenek meg a szükséges fő pillérek: a közös állam, egy közös költségvetés, amely legalább az övezet GDP-jének 15-20 százalékára terjed ki, közös pénzügyminisztérium és miniszter.
Mármost Magyarország az uniós támogatások egyik nagy kedvezményezettje. Mennyivel jobb lenne, ha a támogatások nem a tagállamok GDP-jének egy százalékát kezelő EU-tól érkeznének, hanem egy olyan kalapból, amely az euró-övezet gazdasági teljesítményének legalább 15 százalékát tartalmazza? – merül fel a kérdés.
Matolcsy régi szövetségese Orbán Viktor nacionalista politikusnak, aki mindennél többre értékeli a szuverenitást. A szuverenitásnak kulcseleme a nemzeti valuta, amelynek a válsággal szembeni harcban rugalmasságot kell biztosítania. A több európai pénz, amelyet Orbán gyakran a híveinek a jutalmazására használ fel, arra ösztönözhetné Magyarországot, hogy csatlakozzon a közös valutához.
A közgazdászok már felhívták rá a figyelmet, hogy az európai pénzügyi unió nem teljes a közös fiskális politika nélkül. Ennek különleges értelme van a kelet-európai nacionalisták számára. Csak olyan közös politikát akarnak, amely elősegíti a konvergenciát országaik és a gazdagabb Nyugat-Európa között. Természetesen éppen ez az oka annak, hogy Németország nem akar nagy közös költségvetést. Mindezt észben kell tartani Matolcsy bírálatát olvasva. Ha az euró-övezet nagy gazdaságai valaha is úgy döntenek, hogy továbblépnek a fiskális unió felé, a kelet-európai kívülállók nagyon is fognak igyekezni felpattanni a pénzes vonatra – írta az elemző.
