Indul a „nagytakarítás” a volt fideszes irodákban?

„Több jelzést kaptunk arról, hogy itt nagytakarítás kezdődött, és nem olyan, mint amit én ígértem” – ezekkel a szavakkal kezdte polgármesteri pályafutását a Ferencvárosban Baranyi Krisztina. Egy, a véletlennek köszönhető szimbolikus momentummal tarkította élő bejelentkezését a polgármesteri irodája előtti folyosón: miközben az új polgármester a fentieket ecsetelte, belülről óvatosan lenyomódott a kilincs, majd az ajtót nyitni akaró személy – észlelve, hogy mi zajlik odakint – gyorsan visszacsukta az ajtót, természetesen belülről. Pedig a kintiek szép, mosolygós, udvarias jó reggelt kívántak neki.

Hogy utóbb mi fogadta Baranyi Krisztinát a szobában, azt nem tudni, de azt, hogy mit üzent nyilvánosan az elődjének és embereinek azt igen: „mostantól innen semmi nem tűnhet el! Ha bármilyen dokumentum, szerződés, megbízás, papír kikerül innen ebből az épületből, tudja a Fidesz, hogy törvénytelenséget fog ezzel elkövetni”.

Azt, amit Baranyi látványosan beígért sokak régóta hangoztatott elvárása, hogy azt ne mondjuk, követelése a politikával szemben. Kiválóan fogalmazta ezt meg legfrissebb Facebook posztjában Gábor György vallásfilozófus, aki bejegyzését a következővel indítja: „És most kezdődik. Vagy kezdődne. Vagy kezdődhetne... Ugyanis a nyertes ellenzéki polgármestereknek és csapataiknak most kellene szépen, komótosan kiborítani a fiókokat, a szekrényeket, az irattartókat, a dossziékat, mindent, az utolsó szögig. A Borkai-ügy (és nem a jachton történtekre gondolok, hanem a maffiahálózatra, például a semmiért felvásárolt, majd az Audinak jó pénzért eladott szántóföldekre stb.) épp erre figyelmeztet. Ezt kellene most mindenhol végigpörgetni, okosan, jogszerűen, transzparens módon és eltökélten. Nagyvonalúan, de nem elvtelenül, s nem azt bizonygatva, hogy „mi” mások vagyunk, s kegyelemtől duzzadó lélekkel engedjük futni a megtévedt honfitársainkat”.

Ám vannak benne (is) kétségek atekintetben, hogy lesz-e ehhez elég erő, szándék, akarat és politikai támogatás, továbbá társadalmi igény, és lehet-e számítani a maradék független média részéről kellő kurázsira „a mindenre képes és mindent behálózó Fidesz-maffianetworkkel szemben”. Ha megtörténik, s a győztesek „az évtizedek óta megszokottan infantilizált következmény nélküliség és operettes kisikálás-kisuvickolás helyett végre komolyan veszik, hogy semmi sincs következmények nélkül, akkor talán valamikor bekövetkezik a mentális rendszerváltás is” – mutat rá Gábor György.

Legyen neki igaza!