Hétfőn temetik Heller Ágnest
Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus temetése július 29-én, hétfőn 11 órakor lesz a Kozma utcai izraelita temetőben - közölte a család szerdán a Facebook közösségi oldalon.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én Balatonalmádi partjainál hunyt el 90 éves korában. A Budapest díszpolgára címmel 2008-ban kitüntetett filozófust a főváros saját halottjának tekinti.
Heller Ágnes 1929-ben Budapesten született zsidó polgári családban. A második világháború idején a szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, a deportálás elől Heller Ágnesnek sikerült megszöknie.
A háború után a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben szerzett diplomát, 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben '56-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott. 1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott.
1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította. Ezután négy évig fordításokból élt.
1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett. 1989-ben hazatért, 1995-től a JATE filozófiai és az ELTE Esztétika Tanszékének egyetemi tanára volt, és tanított New Yorkban is. 1999-ben nyugdíjba vonult, 2010-től professor emeritaként ismét tanított az ELTE Esztétika Tanszékén. 1990-től az MTA levelező, 1995 óta rendes tagja volt.
Heller Ágnes fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához.
Heller Ágnes 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban elnyerte a dán Sonning-díjat, majd 2008-ban a Ben Gurion Egyetem díszdoktorává avatta, és megkapta a Karel Kramár emlékérmet is. 2010-ben Goethe-érmet kapott, 2012-ben a németországi Oldenburg városa a Carl von Ossietzky-díjat adományozta neki, az olaszországi Primo Levi Kulturális Központ pedig neki ítélte a Primo Levi 2012 nemzetközi díjat. 2014-ben a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége Radnóti-díjjal tüntette ki.
