Jön az országos sztrájk – nyomás alatt a szakszervezetek

N. Vadász Zsuzsa 2019. január 15. 17:16 2019. jan. 15. 17:16

Jöhet az országos sztrájk, három területen biztosan: a kormányzati igazgatásban dolgozók, az önkormányzati tisztviselők és a szociális ágazatban dolgozók már biztosan munkabeszüntetést tartanak – derült ma ki. A sztrájk időpontját, követeléseit és egyéb részleteket csütörtökön teszik majd közzé. A bejelentés kedden délután született – előtte több politikussal és szakértővel beszélgetve az derült ki, hogy már nagyon ideje volt egy ilyen szakszervezeti lépésnek.

Az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete egyedül, míg a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen csaknem 200 ezer munkavállaló érdekében hirdet sztrájkot – tette közzé kedden délután Facebook oldalán az MKKSZ .

Csütörtökön jelentik be részleteke, de annyi már most biztos, hogy 3-szor 12 pontos követeléssel állnak elő a kormány felé, miként az is, hogy az akciót támogatják (a sajtótájékoztatón is részt vesznek)  a szervezettel együttműködő ÖSSZEFOGÁS szakszervezetei: a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete is.

Hogy ennél szélesebb körűvé válik-e a sztrájk, s más ágazati szakszervezetek csatlakoznak-e, az a jövő zenéje. Ezt mondta portálunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetsége elnöke, leszögezve: ők, konföderációként az ágazati szakszervezetek döntése mögé állnak majd.

Mindenesetre a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Földiák András arra számít, hogy akár 8-900 ezren is sztrájkolhatnak, ha úgy alakul. Az ATV-nek ugyanakkor elmondta: minimum egy hónap, mire megszervezik a munkabeszüntetést. Közben pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is már megalakította a saját sztrájkbizottságát.

Egy biztos, nagy is a várakozás, sokan várnak kemény fellépést a szakszervezetektől – ahogy azt portálunknak több politikus, illetve szakértő is mondta (még a mai bejelentést megelőzően). S a december közepe óta tartó tüntetések résztvevői is határozottabb szakszervezeti aktivitást sürgetnek.

„Harminc évig hol voltatok, miért hallgattatok?” – kiabálták be például a szakszervezeti vezetőnek  a hétvégi békéscsabai tüntetés résztvevői. A Viharsarokban immár negyedszer tüntettek, ezúttal is több százan – olvasható a HVG tudósításában, amelyből kiderült, hogy elégedetlenül reagáltak a Magyar Dolgozók szakszervezetének helyi vezetőjének szavaira: arra a bejelentésre ugyanis, hogy a MADOSZ 19-ére félpályás útlezárást hirdetett meg, azt kiabálták: „Miért nem az egész pályát?” „

„Nagyon nem tetszik, amit a szakszervezetek egy része csinál most” – ezt már Korózs Lajos szocialista politikus mondta a Hírklikknek. Szerinte elfogadhatatlan az a totojázás, ami tapasztalható a részükről; folyamatosan a jogállami megoldásokat keresik, állításuk szerint, pedig egy hónap alatt, amióta rabszolgatörvény miatti tiltakozások elindultak, már megtalálhatták volna az ellenállás leghatékonyabb módszerét. Korózs szerint le kellene zárni az ipari parkokat, valamint – tekintettel arra, hogy Magyarországon leginkább összeszerelő műhelyek működnek – lezárni a határokat a kiszállítások és a beszállítások előtt. Ez már olyan érzékenyen érintené a multikat, hogy lépésre kényszerítené Angela Merkel kancellár asszonyt is. „Ezen, amit most csinálnak a szakszervezetek, félpályás útlezárások munkaszüneti napon, például, csak röhögnek a kormányzatban” – tette hozzá a képviselő, majd kiegészítette annyival: ha nem tudnak hatékonyan fellépni, minden eddigi akció megy a levesbe, marad a 400 óra túlmunka és a három éves kifizetés.

„A szakszervezetek nagyon óvatosak” – ismerte el a portálunknak nyilatkozva Berki Erzsébet, kutató, a munkaügyi kapcsolatok szakértője, főiskolai tanár, aki hozzátette: „az lebeg a szemük előtt, hogy ha nem sikerül az akció, akkor a munkavállalónak ártanak”. A szakszervezetek nagyon régóta úgy gondolják, hogy a forradalom nem az ő feladatuk – szögezte le. Ott lebeg a szemük előtt az is, hogy ha jogellenesnek minősül egy sztrájk, azt munkajogi és pénzügyi szankciók követik. Ez persze akkor nem merül fel, ha rengeteg embert képesek megmozdítani, de az ma illúzió, hogy az egész ország sztrájkra kész, ezt eddig semmi sem igazolta vissza. Ezért is kezdtek felmérésekbe egyes szakszervezetek – nem csak a pedagógusoké – , hogy lássák, hányan vannak azok, akik valóban  leállnának egy sztrájk meghirdetése esetén. Felvetésünkre, hogy azért legalább a feszegethetnék a határokat, ahelyett, hogy azt hangoztatják, hogy „csak jogszerűen, jogszerűen”, Berki úgy reagált: a szakszervezeteket  anyagilag olyan mértékben ellehetetlenítették 2010 óta, hogy alig van pénzük megfizetni a szakértőket, nincs mögöttük olyan apparátus, amely használható ötletekkel, eszközökkel, módszerekkel  állna elő, olyanokkal, amelyekkel valódi hatásokat tudnának elérni követeléseiket alátámasztandó.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke portálunknak a közelmúltban egy ilyen ötletet felvetett:  mint mondta, lassító sztrájkkal tulajdonképpen ugyanazt lehet elérni, mint egy figyelmeztető sztrájkkal.

„„Véleményem szerint a szakszervezeteknek már nem akciózniuk kellene, hanem a sztrájkon dolgozniuk” – szögezte le portálunknak Hadházy Ákos, aki azt elismerte: a szakszervezetek magukra vállalták, kifejezetten kérték, hogy ők akarják megszervezni a most szombati országos akciót”; ezt pedig az ellenzéki pártok és a civilek akceptálták is.