Jönnek az uniós szuperszámítógép-központok – de nem hozzánk
Magyarország egyike ugyan azon 19 uniós tagállamnak, amely részt vesz a szuperszámítógép-központokat üzemeltető konzorciumban, de területére nem kerül ilyen centrum – derül ki az Európai Bizottság minapi közleményéből. A napokban született meg a döntés annak a nyolc szuper-számítástechnikai központnak a helyszínéről, amelyek új alkalmazások kifejlesztésében támogatják az európai kutatókat, az ipar szereplőit és a vállalkozásokat különféle területen, a gyógyszertervezéstől az új anyagok kifejlesztésén át az éghajlatváltozás elleni küzdelemig.
Európa a világelsők közé szeretne kerülni a szuper-számítástechnika terén, ennek fontos mérföldköve a kijelölt nyolc szuper-számítástechnikai központ létesítése. Az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás (EuroHPC) által kijelölt helyszín között nincs magyar város: Szófia (Bulgária), Ostrava (Csehország), Kajaani (Finnország), Bologna (Olaszország), Bissen (Luxemburg), Minho (Portugália), Maribor (Szlovénia) és Barcelona (Spanyolország). A közös vállalkozásban részt vevő 28 ország közül összesen 19 lesz tagja a központokat üzemeltető konzorciumoknak. Az uniós forrásokkal együtt a közös vállalkozás összesen 840 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat – olvasható egyebek között az Európai Bizottság által kiadott közleményben.
Napjainkban a nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra nemcsak a növekedés és a munkahelyteremtés, de a stratégiai autonómia és az innováció szempontjából is minden területen alapvető fontosságú. A szuperszámítógépek alkalmazási területeinek köre rendkívül széles. Ezek a számítógépek képesek például előre jelezni a helyi és regionális időjárás alakulását, ami alapján megjósolható például az árvizek, viharok kiterjedése, haladási útvonala. Így a szélsőséges időjárási viszonyokkal kapcsolatos korai előrejelzési rendszerek építhetők ki. A számítógépek az új gyógyszerek tervezésére, valamint az új gyógyszerek és az emberi szövetek közötti molekuláris folyamatokat és kölcsönhatásokat modellező összetett fizikai egyenletek megoldására is alkalmazhatók.
A légi közlekedésben és a gépjárműiparban pedig összetett szimulációkhoz, valamint az egyes alkatrészek, sőt egész repülőgépek és gépkocsik tesztelésére is használják a szuperszámítógépeket. Ezenkívül mivel a szuperszámítógépek elengedhetetlenek a nagy léptékű szimulációk futtatásához és az adatelemzéshez, a mesterséges intelligencia fejlesztésében is rendkívül fontos szerepet játszanak, és versenyképesebbé tehetik Európát a kiberbiztonság és a blokklánc-technológia terén.
A szuperszámítógépek várhatóan 2020 második felére lesznek üzemkészek és az európai tudományos élet, ipar és közszféra felhasználói számára hozzáférhetők. A PRACE meglévő szuperszámítógépeihez hasonlóan az új szuperszámítógépek is csatlakozni fognak a GEANT elnevezésű nagy sebességű páneurópai hálózathoz.
Az EuroHPC közös vállalkozás 2018 novemberében jött létre a Bizottság javaslatára és az Európai Unió Tanácsának támogatásával. Célja, hogy az EU 2020 végére világszínvonalú szuperszámítógépes infrastruktúrával rendelkezzen.
A szuper-számítástechnika a Bizottság által 2018 májusában – a következő hosszú távú uniós költségvetés keretében – javasolt Digitális Európa program kiemelt prioritásai közé tartozik, és az európai szuper-számítástechnika finanszírozására a 2021 és 2027 közötti időszakban 2,7 milliárd eurós javasolt költségvetést terveznek elkülöníteni.
