Kihúzta Orbán a gyufát a kurd nőknél (is)
Már nem csak a budapestiek tiltakozását váltja ki Recep Tayyip Erdoğan török elnök november 7-i magyarországi látogatása, a török agressziót elszenvedő kurdok is megszólaltak. A magát Kurd Női Harcosoknak nevező csoport Facebook-üzenetben kérte a „a magyarországi követőinket/Magyarokat” arra, hogy akadályozzák meg a „török dzsihadista terrorista/ISIS vezető” Erdogan belépését az országba. A magyarok a látogatást megakadályozni nem tudják, de a Budapest Blokád nevű akció akár komolyabb zavart is okozhat. Merthogy gyalogos és autós felvonulás is lesz a fővárosban.
„Mindenki Magyarországról, de akár a határain túlról is csatlakozhat a demonstrációhoz, hogy elítélje ezt a dzsihadista terroristát, az úgynevezett ’vezetőt’, és visszapenderítheti őt Budapestről/Magyarországról oda, ahonnan jött” – ez az idézet nem a csütörtöki budapesti tüntetés szervezőinek a felhívásából, hanem a kurd női harcosok üzenetéből származik.
A Budapest blokádja szervezői ennél finomabban fogalmaztak, amikor felhívásukat úgy szövegezték: „Magyarország népe szolidáris a kurd néppel, és nem látja szívesen a diktátorokat”. Éppen ezért Erdogan látogatásakor Budapest több pontján terveznek bejelentett demonstrációkkal tiltakozni kurdok és más kisebbségek ellen észak-Szíriában és Törökországban elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekmények ellen.
A körvonalazódó tervek szerint a magát forradalmi hírportálnak nevező Mi Időnk csoport által november 7-én délután 2 és éjjel fél tizenkettő közöttre meghirdetett demonstráció-sorozat központja az Oktogon lesz. A körút az Oktogontól a Nyugati pályaudvarig lesz a tüntetőké, akik a körút felét foglalják el, függően a megjelentek számától.
November 7-én 14 órától van a gyülekező az Oktogonnál. 15:00 órakor a Nyugati Pályaudvaron és a Margit hídon át az autós, biciklis és gyalogos tüntetők elindulnak a Széll Kálmán térre, ahol 17:00 órakor lesznek beszédek, majd az Ostrom utcán keresztül a tüntetők elindulnak a Várba.
Az autós felvonulás ugyancsak az Oktogontól indul 14:30-kor. Útvonala különbözik a gyalogosokétől, jelenleg a hatóságokkal való egyeztetés folyik. A végcél azonban szintén a Széll Kálmán tér lesz, ahol a gyalogos tüntetőkhöz csatlakozva folytatják útjukat a Várba. Egy kordon várja majd tüntetőket a Szentháromság téren, ahonnan nem is akarják tovább engedni őket.
Elvtelen magyar szerep
Mint portálunk is beszámolt róla, a magyar kormány az első pillanattól kezdve több mint érdekes (mondhatni, immorális) szerepet játszik a kurdokat ért agresszió ügyében. Ám mint Balázs Péter volt magyar külügyminiszter, uniós biztos portálunknak leszögezte: „Orbán nem Magyarország érdekeit mérlegelve döntött először a Törökországnak szóló közös uniós figyelmeztetés megvétózásával, egyetlen szempontot vett csak figyelembe, azt, hogy a török elnök, Recep Tayyip Erdogan a barátja”.
Érdemes egy még ennél is „érdekesebb” momentumot megemlíteni: mint mi is megírtuk, az uniós országok közül elsőként Magyarország vásárol harci járműveket Törökországtól: a Daily Sabah török lap szerint ezek a török cég által harci övezetekben való felhasználásra gyártott járművek hamarosan bekerülnek a magyar honvédség leltárába, amint lezárul a közbeszerzési folyamat. Azt már a hvg.hu tudta meg, hogy nem közvetlenül a magyar állam lesz a vevő, az üzletet egy magyar közvetítő cég üti nyélbe. A török páncélozott harci járműveket egy olyan kör készül behozni az országba, amelybe Orbán Viktor családja is bejáratos, ugyanis Mészáros Lőrinc üzlettársán keresztül szerezheti meg a török harci járműveket a Magyar Honvédség.
Már megint előhúznák a migráns-kártyát
Október elején a török hadsereg és a szíriai szövetségesei offenzívát indítottak Észak-Szíriában azzal a céllal, hogy kiszorítsák a török-szír határ közeléből a kurd fegyvereseket. A magyar diplomácia ellenkezése miatt majdnem egy napot késett az Európai Unió nyilatkozata, amellyel az újabb menekülthullámot kockáztató katonai beavatkozás ellen emelt szót. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiállt a török offenzíva mellett, kijelentve: „A magyar nemzeti érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába”.
Ugyanakkor Balázs Péter a Hírklikknek adott interjújában leszögezte: „Akik menekülni kényszerülnek a vérengzés elől, azok nem tudnak másfelé menni, csak Szíria belseje felé. Tehát semmiképp sem Európa felé. A már Törökországban tartózkodó menekültekről pedig azt tudom mondani, hogy a térségben számos állam vezetett be intézkedéseket, Bulgáriától Észak-Macedóniáig, de a magyar határon is állnak a kerítések! Új útvonalakon kis számban szivárognak keleti irányból a menekültek. A fő migrációs irány Afrikából indul, elsősorban Líbián keresztül Olaszország felé, tehát nincs keleti iránya... Magyarországot a menekültek nagy ívben elkerülik, ezt teszik már régóta. A magyar kormánynak el kell döntenie, hogy ijesztgeti az embereket, vagy áttételesen a kerítést dicséri. Tudniillik a kerítés elfordította a vonulás irányát, legfeljebb néhány tucat ember próbálkozik.”.
Orbán és Erdogan a két jó barát
Erdogan durván egy éve járt utoljára Magyarországon. De azt megelőzően is többször megfordult nálunk. Még miniszterelnökként, 2013-ban tett látogatást Budapesten, majd a 2014-es köztársasági elnökké választása után két évvel, 2016-ban tervezett ide utat, de akkor közbeszólt a júliusi puccskísérlet.
De nem csak ezeken a viziteken volt alkalma találkoznia Orbánnal. A magyar kormányfő - az uniós miniszerelnökök közül egyedüliként – részt vett tavaly júliusban Erdogan ankarai beiktatási ünnepségén (ugyanis újraválasztották elnökké és egyben miniszterelnök is lett). A magyar kormányfő jelenlétét a török politikai vezetés nagyra értékelte, Orbán volt az egyetlen az EU-s kormányfők közül, aki részt vett a beiktatáson.
Legutóbb a két vezető hetekkel ezelőtt találkozott: október közepén Bakuban a Türk Tanács ülésén vettek mindketten részt, s ennek örvén kétoldalú tárgyalást is folytattak. Erdogan megköszönte Magyarország kiállását Törökország mellett a nemzetközi színtéren.
