Kövér perelhető, ám az elmarasztalása nem valószínű
„Ha valamely médiaszolgáltató törvényes feladatát nem tudja teljesíteni, akkor az ebből eredő polgári igényeit elviekben érvényesítheti egy polgári perben. Kövér László természetes személyként, az Országgyűlés Hivatala pedig központi költségvetési szervként jogképes, perelhető” – mondta portálunknak Magyar György ügyvéd. Arra voltunk kíváncsiak, vajon reális-e az Azonnali lépése, azaz a házelnök és a hivatalának a perbe fogása az újságírók parlamenti munkáját korlátozó szabályok miatt.
„Kövér László sem rendelkezhet akármiről, őt is köti az országgyűlési törvény: amely többek között kimondja, hogy a házelnöki rendelkezések sem zárhatják ki sem az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, sem a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok pontosan ezt teszik, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövér Lászlót is.” – írt az Azonnali. Az apropót a perbe fogáshoz az újságírók munkáját tovább nehezítő legutóbbi kövéri intézkedés adta.
Vajon lehetővé teszik-e a jogszabályok a házelnök beperlését a fenti indokokkal? – kérdeztük Magyar Györgyöt. Az ügyvéd szerint „a kérdés bonyolult, több jogszabály együttes értelmezésével válaszolható csak meg. Mint emlékeztetett rá: az Országgyűlés elnökének jogállását, feladat- és hatásköreit az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza; a médiaszolgáltatók jogait és kötelezettségeit pedig a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény rögzíti.
Az Országgyűlési törvény 54. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy „a házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.” A sajtószabadságról szóló törvény 10. §-a szerint pedig „mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről – mutatott rá az ügyvéd.
Aki szerint mindezek alapján, ha valamely médiaszolgáltató törvényes feladatát nem tudja teljesíteni, akkor az ebből erdő polgári igényeit elviekben érvényesítheti egy polgári perben. Kövér László természetes személyként, az Országgyűlés Hivatala pedig központi költségvetési szervként jogképes, perelhető – közölte.
Magyar György szerint egyébként alapvetően az lehet a per és a bírói vizsgálat fő tárgya, hogy az Országgyűlés elnöke, illetőleg az Országgyűlés Hivatala konkrét rendelkezésével és intézkedésével az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit „kizárta”-e, avagy sem.
Még ha a jogszabályok lehetővé is teszik a per indítását, lát-e realitást arra, hogy valóban „elmeszelik” Kövért? – vetettük fel. Magyar úgy gondolja, hogy csak abban az esetben lehet realitása, ha valóban igazolható, hogy az Országgyűlés elnökének adott rendelkezése a „demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárta.” Ha csupán annyi igazolható, hogy az Országgyűlés elnöke a média képviselőinek az Országgyűlés épületén belüli mozgását és tevékenységét szigorú szabályokkal korlátozta, de ettől még a tájékoztatás feltételei adottak, akkor a per jogalapja nem áll fenn – hűtötte le a kedélyeket, majd egy esetleges Polt Péter-i szerepre vonatkozó félremagyarázást csírájában elfojtva határozottan leszögezte: „a főügyész személye egy esetleges polgári, vagy közigazgatási per eredményére semmilyen módon nem hathat ki”.
