Kövérékben nyoma sincs a jóhiszeműségnek – A MÚOSZ lépni fog

NVZS 2019. október 21. 10:31 2019. okt. 21. 10:31

„Mindenképpen lépni fog a MÚOSZ, két lehetőséget vizsgálunk: vagy az Alkotmánybírósághoz fordulunk vagy törvénymódosítást próbálunk elérni” – mondta Hargitai Miklós elnök, akitől azt kérdeztük: mit tesz, mit tehet a szakma Kövér László házelnök legújabb, az újságírók parlamenti munkáját tovább szigorító intézkedése ellen. Hargitai szerint ma már olyan nonszensz helyzet alakult ki, hogy egy képviselő képes úgy végigdolgozni egy teljes napot, hogy újságíróval nem is találkozik.

Mint a Hírklikk is megírta: Kövér házelnöki rendelete után az újságírók munkáját már teljesen ellehetetlenítették a Parlamentben. A sajtó munkatársai (akik egyébként már eddig is csak egy nagyon szűk és rövid szakaszon „vadászhatták le” az interjúalanyokat) a plenáris ülés napján az Országház főemeletének a kupolacsarnoktól délre eső területén csak a sajtóiroda külön engedélyével tartózkodhatnak.

A sajtó számára biztosított üléstermi páholyt pedig csak az erre kijelölt útvonalon közelíthetik meg az Országház félemeletén nemrég kialakított sajtóterem felől. Sajtótájékoztató csak az Országház sajtótermében, a frakciók sajtótermeiben vagy az északi, úgynevezett kék társalgóban tartható. Az interjúalany bármikor visszautasíthatja vagy befejezheti az interjút, amit a média munkatársainak tiszteletben kell tartani.

„De hát az újságírók sem saját jószántukból ücsörögnek és rohangálnak álló nap a Parlamentben, hanem azért, mert kormánypárti politikussal jószerivel sehol másutt nem tudnak találkozni” – szögezte le Hargitai. Emlékeztetett arra, hogy ma már nem teszik közzé a politikusok programjait, ami korábban az MTI-ben például fellelhető volt. Még a választási kampányban sem volt nyilvános nem hogy Orbán Viktor, de a miniszterei és más kormánytagok programja sem.

Teljesen nonszensz tehát, hogy most meg már olyan útvonalon közlekedhetnek a képviselők, kormánytagok a Parlamentben, hogy egyszer sem tud hozzájuk férni újságíró – ezzel pedig a számonkérés minimumát sem képesek saját hibájukon kívül teljesíteni a sajtó munkatársai. Nem szólva az információhoz jutás jogáról, „pedig  a közérdekű, közérdeklődésre számon tartó információt az újságíró – a sajtótörvény értelmében – törvénysértés ellenére is megszerezheti, ha a nyilvánosság elé tárásnak nagyobb a társadalmi haszna”.

Vélhetően az önkormányzati választások eredménye szülte szerinte az újabb szigorítást, ami azonban „mindenképpen jogsértő, hiszen a jogszabályi hierarchia legalján található házelnöki rendelettel próbálják felülírni a kétharmados törvényt”. A MÚOSZ elnöke szerint ugyan nem feltétlenül az Országgyűlés számlájára írandó ez, mivel egy csomó, az államigazgatás más területein jelentkező problémát egyszerűen a Parlamentre tolták, „ez pedig egész egyszerűen nonszensz”.

Ennek ellenére a MÚOSZ meg fogja támadni a legújabb házelnöki intézkedést. Jogászaik már vizsgálják, hogy fordulhatnak-e közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, amely egyébként „ki szokta söpörni az ilyen beadványokat, mondván, hogy a MÚOSZ-nak nincs közvetlen érdeksérelme belőle”.  A másik lehetőség – a legcélszerűbb módon közös ellenzéki lépéssel – egy olyan törvénymódosítást kezdeményezni, hogy ne lehessen egy alacsonyabb rendű jogszabállyal felülírni a magasabb rendű jogszabályban lefektetetteket.

Hargitai szerint egyébként a MÚOSZ igen furcsa helyzetbe került. „Durván három hete jártunk az Országgyűlésben, Kövér Lászlóval kerestük a kapcsolatot, hogy az újságírók kitiltása ellen lépjünk fel” – számot be. Végül nem házelnökkel, hanem az Országgyűlés sajtófőnökével tudtak találkozni, akinek jelezték, hogy a következő újságírói kitiltásnál próbapert indítanak. Szó volt arról is, hogy a politikai, közéleti újságírók munkájának akadályozását jelentő sorozatos szigorítások túlmennek minden határon, sértik az újságírók törvényben foglalt jogait.

És utána jött az újabb szigorítás, pedig a tárgyaláson úgy tűnt, hogy van egy minimális fogadókészség arra, hogy végiggondolják a MÚOSZ szempontjait. „Teljesen abszurdnak tartom, hogy mi jóhiszeműséget tanúsítva felvettük velük a kapcsolatot, s nem azzal kerestük őket, hogy perelünk, hanem azzal, hogy nyitottak vagyunk az egyeztetésekre, ám erre egyoldalúan egy újabb szigorítást rendelnek el” – szögezte le Hargitai, aláhúzva: „ebben a jóhiszeműségnek a részükről a minimuma sincs”.