Közeledik a választás, egyre jobban élünk
Gondolom, a kedves olvasónak is feltűnt, hogy a választások közeledtén országunk teljesítménye szinte napról-napra javul, s mire elérkezik október 13. napja, a kormánypárt kampányhősei szerint a legfontosabb mutatókban Magyarország lesz Európa legjobbja. A minap Semjén Zsolt hirdetett eredményt Gödöllőn dagadó kebellel, mi szerint a magyar növekedés mindig a német és az EU átlag előtt lesz, és „még ellenségeink sem tudják tagadni a magyar gazdaságpolitika sikerét“.
Az ellenség minden bizonnyal a semmirevaló bevándorláspárti országok és politikusok (újságírók) sokasága, bár a magas hivatalt viselő szónok ezt ezen az igehirdetésen nem mondta ki. Viszont ismét megtudhattuk, hogy a kormány olyannyira jól kormányoz, hogy a GDP növekedése már fél éve öt százalék fölött van, vagyis az EU-ban a leggyorsabb; a munkanélküliség soha ilyen alacsony nem volt; a megtakarítások és a fogyasztás időtlen-idők óta most a legmagasabb; s az államadósság csökkent, ráadásul az idegen devizában felvett hitelek részaránya alaposan megcsappant, így „az államadósság nem külföldi spekulánsok, hanem a jó magyar emberek kezébe került.“
Na és mindezek alapján előkerült a fő választási érv: az a település, ahol jó kapcsolati hálóval bíró jelöltet választanak polgármesternek, könnyebben jut majd kormánytámogatáshoz, hiszen köztudott, hogy támogatást kilobbizni csak jó kapcsolatokkal lehetséges minálunk.
Nem lehet ezen mit szépíteni. A kormány zsarolja a választókat. És a kampánybeszédek süketelésben nagyon tartalmasak, a fideszes szónokokat állításaikban a tények összessége nemigen zavarja. Például: a világ országainak sorában tavaly év végén az egy főre számított GDP tekintetében Magyarország (28. 242 USD) egyelőre a 49. helyezett volt. Ez nem rossz. A hanyatló Nyugat, az euró-övezet országai (összesen, átlagosan) a 26. helyen vannak (40.427 USD), az EU átlaga a 30. helyre elég (38.076 USD). Mögöttünk van az EU-ból Görögország, Románia és Bulgária, valamint sok más ország is.
A sok-sok foglalkoztatott átlagos termelékenysége a rangsorokban arra elég, hogy Romániát és Bulgáriát megelőzzük, de már nem sokáig. Ami az államadósságot illeti, azzal lehet szépecskén trükközni, azaz kreatív könyvelés esetén nem kell mindent beszámítani. Az Eurostat szerint az ún. maastrichti kritériumok alapján kalkulált magyar államadósság a legutóbbi négy évben rendre nőtt, 2015-ben 26 366 milliárd, 2018-ban pedig 29 806 milliárd forint volt. Az Eurostat 2019. első negyedévére 31 551 milliárd forint adósságot kalkulált, az MNB viszont „csak“ 29 382 milliárdot számolt. A növekvő GDP-hez viszonyítva az összegek minden számításban csökkenő arányt mutatnak, viszont az adósság abszolút összegben azért szépen gömbölyödik. Az államháztartás hiánya ugyanis minden évben 2 százalék körül mozgott, s a hiány azért hiány, amelyet fedezni kell, így az adósság növekszik.
De persze így is jól állunk. Hogy miért jobb forintban eladósodni hazai hitelezőknek, mint euróban a külföldieknek, azt a jelenlegi forint-euró árfolyam láttán aligha kell sokat magyarázni. Az új szuper állampapír kamata ugyan elég magas, de azt a hitelt az államnak majd csak évek múlva kell visszafizetni, s addig még az infláció is meglódulhat
A foglalkoztatási adatokba természetesen beleszámítanak külföldön dolgozó honfitársaink is, nemkülönben a közmunkások, sőt nyilván a nálunk dolgozó vendégmunkások is, tehát rövidesen teljes lesz foglalkoztatás. Mindegy A lényeg az, hogy ömlik az adó a közpénztárba, talán csak az elosztás rendje körül lehet valami hiba. Túl sokan matatnak illetéktelenül az államkasszában.
Meglehet, ezért van az, hogy bérszínvonalban és a háztartások végső fogyasztásában csak Bulgáriát előzzük meg a régióban. Az állam egyéni és közösségi fogyasztását jelző mutatókban viszont jobban állunk, ott Lengyelország és Románia is mögénk szorult. Semjént Zsolt sok mindent beszélt, de nem sokat mondott.
Az viszont igaz lehet, hogy a fontos döntéshozók által kedvelt fontos települések több támogatást kapnak a többieknél. Elég, ha csak Alcsút- Felcsút vagy Kisvárda utóbbi években tapasztalt szédületes fejlődését tekintjük példának. Simonka György is eleget fáradozott a dél-békési területek fejlesztéséért, a Balaton környékén is csodákat láthatunk, talán az Elios Zrt. adja hozzá a közvilágítást. És a Microsoft Hungary szolgálatai a kormányzati szerveknek egyenesen mesébe illők. Kétségtelenül megvolt és működött a kapcsolati háló. A kedves állampolgár ballagjon csak el a szavazóhelyiségbe, s a fülke magányában jussanak eszébe Semjén Zsolt szavai, s szembesítse azokat a tényekkel. Aztán érett megfontolás után döntsön, hová teszi az x jelet!
