Közvetlen választási kortespénzt osztogatna a kormány

NVZS 2019. június 28. 20:51 2019. jún. 28. 20:51

„Szakmailag nem állja meg a helyét, konkrét politikai eseményhez kötődik és még a kitalált rendszeren belül is szelektív és igazságtalan” – ezt a három leglényegesebbnek tartott érvet hozta fel Dávid Ferenc azzal a megszellőztetett kormányzati elképzeléssel szemben, hogy ősszel, egyszeri extra juttatásként a közmunkások egy része megkapná egy havi bérének a 90 százalékát. „A közmunkásokra szánt költségvetési keretet túltervezték, így hát maradhat belőle, de ha így van, akkor nem lenne igazságosabb még augusztus közepén, kvázi iskolakezdési támogatásként adni oda ezt a pénzt minden közmunkásnak, az általa ledolgozott idő arányában?” – tette fel a kérdést a közgazdász.

„Közvetlen választási kortespénzként értelmezhető ez a kormányzati terv, már csak azért is, mert emlékszünk még arra, hogyan osztogatta a kormány tavaly, az április országgyűlési választások előtt az Erzsébet utalványokat a nyugdíjasoknak” – ez volt az első reakciója Dávid Ferencnek, amikor arra kértük, próbálja értelmezni a HVG által megszellőztetett legújabb kormányzati tervet.

A belügyi és az igazságügyi tárca által készített és a HVG birtokába jutott jogszabály-módosító javaslat szerint egyszeri extra juttatást adna a közmunkásoknak az Orbán-kormány: bizonyos feltételek teljesülése esetén megkapnák az egy havi bérük 90 százalékát, vagyis bruttó 73 377 forintot. Nem minden közmunkás kapná meg ezt az „ajándékot”: csak azok, akik az idén január 1. – július 31. között legalább 90 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak-állnak; azok azonban kimaradnának, akiket valamilyen törvényi ok miatt kizártak a közmunkából, illetve, akik elhelyezkedési juttatási támogatásban részesültek.

Több mint 100 ezer ember kaphatná meg az összegében szinte 13. havi fizetéssel felérő juttatást, ami összesen 9 milliárd forintba kerülne az állami büdzsének. Az ajándékpénzt valószínűleg az őszi önkormányzati választások időszakában fizetnék ki. A juttatást részint álláskeresési támogatási céllal, részint pedig azzal indokolják, hogy kompenzálnák a közmunka után járó pénzek és a munkaerőpiacon hatályos minimálbér és garantált bérminimum közötti, növekvő különbséget.

„Elvitathatatlanul rászorul a közmunkás réteg a támogatásra, de ha már a kormány szociális megfontolásból  – ami akár még szimpatikus is – segíteni akar nekik, akkor miért nem kap belőle minden közmunkás, illetve miért nem időzítik augusztus közepére, kvázi iskolakezdési támogatásként osztott juttatásként” – mondja Dávid Ferenc. Szerinte „ közvetlen választási kortespénzt” osztogat a kormány, hiszen éppen az októberi önkormányzati választásokhoz igazítva kívánják a hírek szerint eljuttatni a helyi polgármestertől függő rétegnek – a közmunkásoknak – szánt pluszpénzt az érintetteknek.

Szerinte a forrása vélhetően megvan a költségvetésben, ugyanis valószínűleg túltervezték a közfoglalkoztatásra szánt keretet, „de a megmaradt pénzt ki lehetne fizetni az év végén vagy a jövő év elején is akár”. Dávid Ferenc szerint közgazdasági megfontolásokat figyelembe véve nem igazi költségvetési politikai szerinti megoldás ad hoc ötleteket előrángatni, „ez nem szakmai megközelítés”.

A harmadik komoly fenntartása ezzel a kormányzati tervvel kapcsolatban az igazságtalansága és a rendszeren belüli szelekció ellentmondása, hiszen „csak azok kapnak pluszpénzt, akik egy kicsit eleve jobban jártak már eddig is a közmunkával – merthogy eddig is többet dolgozhattak e kerteken belül és így többet vihettek haza”.

S itt is tetten érhető a politikai szándék: „a közmunkát a helyi kiskirálynak számító polgármester szervezi és osztja ki, s ő az, aki igazolja annak elvégzését – az, hogy vele jóban kell lenni ,a választás idején is szempont lehet” – mondta.  „Még akkor is nyíltan a választáshoz kapcsolódna ez az egész, ha úgy adná az állam a pluszpénzt, hogy nem kötődne az önkormányzathoz, a helyi polgármesterhez, így azonban nagyon közvetlen az összefüggés” – mutatott rá. Hozzátette, hogy sokkal igazságosabb lett volna, ha nem húznak határt, hanem minden közmunkás, az általa végzett munkaórák arányában kapna pénzt.

És a novemberi nyugdíjkorrekció?

Mint a közelmúltban megírtuk: hónapról hónapra egyre markánsabban látszik, hogy elkerülhetetlen lesz a nyugdíjak visszamenőleges korrekciós emelése az idén. Áprilisban már 3,9 százalékos volt az infláció, s szinte borítékolható, hogy a gazdasági folyamatok szükségessé teszik a kormány törvényi kötelezettségből adódó korrekciós intézkedését. A törvény szerinti novemberi kiegészítő nyugdíjkorrekció mértékét, illetve összegét januártól a nyugdíjasok előlegezik.

Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója korábban portálunknak azt mondta, hogy nem lepődne meg, ha törvény szerint novemberben esedékes egyösszegű nyugdíjkorrekciós összeget a kormány már a választások előtt kiutalná.

Ez utóbbival egyetért Dávid Ferenc – ő sem lepődne meg. Ráadásul közgazdaságilag sokkal inkább védhető lenne, mint a közmunkásoknak év közben, szelektíven osztogatott pluszpénz („azzal együtt is, hogy egy huncut fillért sem szabad sajnálni egyetlen egy közmunkástól sem”. Hozzátette: „Az állam már bőven megkereste az idén a saját pénzét a nyugdíjasokon, akik hitelezik a költségvetést azzal, hogy kisebb emelést kapnak, mint amennyi a valós infláció alapján járna nekik”.