Külföldiek vásárolják fel a budapesti lakásokat
Több mint 7000 olyan ingatlan adásvételt rögzítettek Magyarországon tavaly, amelyben külföldi magánszemély volt a vásárló. A nem magyar nemzetiségűek költéseinek a súlya a magyar lakáspiac teljes forgalmán belül ugyan nem számottevő, mintegy 2,3 százalék, Budapesten azonban eléri a 12, a pesti belső kerületekben pedig a 26 százalékot.
A belvárosban tapasztalt erős külföldi aktivitás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezeken a területeken egyre jobban elszakadjanak a lakásárak a város, vagy az ország más területén jellemző átlagáraktól - írja a portfolio.hu.
Megjelentek a legfrissebb KSH adatok, amelyekből nemcsak az derült ki, hogy 2015 óta mintegy 60 százalékkal nőttek a használt lakások árai, hanem az is, hogy milyen nemzetiségűek voltak a legaktívabb lakásvásárlók 2018-ban, illetve hogy milyen árkategóriában keresgéltek a külföldiek leginkább.
Ami pedig a budapesti vásárlásokat illeti, ezek elsősorban Pest belső kerületeire irányultak, az összes külföldi vevő közül csaknem minden negyedik itt talált lakást. Ha pedig az egész fővárost nézzük, a közel 7300 külföldi vásárlásnak a 41,6 százaléka itt összpontosult.
Három olyan nemzet volt, akiknél a budapesti lakásvásárlások aránya 90 százalék feletti volt, a vietnámi vevők mintegy 95 százaléka fővárosi lakásnak lett a tulajdonosa, de a kínai és az izraeli vevők is inkább a fővárosi ingatlanokat preferálták. Abszolút értelemben, a legaktívabb külföldiek a budapesti lakáspiacon a kínai állampolgárok voltak, ők több mint 1000 lakást vásároltak a fővárosban a tavalyi és során.
Míg a lakást vásárló külföldiek vidéken átlagosan 13,5 millió forintot költöttek, Budapesten ez az összeg meghaladta a 40 millió forintot. Az egy évvel korábbihoz hasonlóan 2018-ban is Németországból, Kínából és Romániából származott a legtöbb külföldi vevő, ha nemcsak a fővárost, hanem az egész országon lebonyolított tranzakciókat nézzük. Költésüket alapvetően meghatározta, hogy melyik régióban szereztek ingatlant, többnyire a fővárosban ingatlant vásároló vietnámi, kínai, valamint francia állampolgárok költötték a legtöbbet, átlagosan 43-45 millió forintot.
A főként vidéki települések iránt érdeklődő, jellemzően idősebb nyugat-európaiak általában 20 millió forint alatti összegeket fordítottak lakásvásárlásra. A szomszédos országokból érkező vásárlók kiadásai is hasonló nagyságrendűek voltak, ők is főleg a fővároson kívül vettek lakást, alacsonyabb életkorukból arra lehet következtetni, hogy jobbára munkavállalási céllal jelenhettek meg a hazai ingatlanpiacon.
