Legalább már beszélt egymással Orbán és Zelenszkij 

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, szerdán telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő. A beszélgetésről mindketten beszámoltak, Zelenszkij személyesen az X-en (korábbi Twitter) megjelent bejegyzésében, Orbán a szóvivője, Havasi Bertalan útján az MTI-n keresztül. Habár mindkét beszámolóban hangsúlyosan szerepelt a beszélgetés témájaként a háború és a béke, a két közlés mégis jelentősen eltért egymástól. Olyannyira, hogy miközben az ukrán elnök közölte, meghívta Orbánt a június 15-16-án Svájcban, Genfben tartandó békekonferenciára, Havasi „elfelejtett” említést tenni róla. Pedig Zelenszkij azt is közölte, hogy „Magyarország álláspontja fontos számunkra a béke előmozdítása és közös regionális biztonságunk szempontjából”.

A struccpolitika azonban nem jött be, miután a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely nem tudott kitérni a kérdés elől: a meghívást elfogadva, Orbán részt vesz-e a nemzetközi tanácskozáson. A miniszter lehűtötte kedélyeket, ugyanis diplomatikusan annyit ugyan közölt, hogy Orbán megfontolja a meghívást, de rögtön hozzá is tette, hogy mivel nem lesz ott az összes háborús fél, így sok értelme nem lesz annak. Valóban, Oroszország nem lesz ott, s mikor ez nyilvánvalóvá vált, akkor Kína is tudatta, hogy ebben az esetben szintén távol marad. Holott a tervek szerint a csúcson szinte az egész világ megjelenik. A Népszava úgy tudja, hogy 160 (!) nemzeti delegáció vesz részt a tanácskozáson.

A Zelenszkij-Orbán beszélgetésen szóba kerültek a kétoldalú kapcsolatok kérdései is. Sőt, megállapodtak abban, hogy folytatják a kétoldalú konzultációkat.

Vajon mennyire volt jelentős és előremutató ez a telefonbeszélgetés? A kérdés már csak azért is jogos, mert a háború kitörése óta a két szomszédos ország vezetője személyesen csak nemzetközi tanácskozásokon futott össze, s beszélni is csak akkor beszéltek egymással, amikor azt Orbán nem tudta elkerülni, legutóbb tavaly decemberben Javier Milei argentín elnök beiktatásán, Buenos Airesben, amikor Zelenszkij a szó legszorosabb érelmében a sarokba szorította őt. 

Kérdéseinkkel Bársony András korábbi kijevi magyar nagykövetet kerestük meg, aki április közepén portálunknak azt mondta, hogy lát ugyan a normalizálódásra utaló jeleket a kétoldalú kapcsolatokban, de a kérdésre, hogy optimista-e, nagyon óvatosan azt válaszolta, hogy „végső soron igen”. Vajon erősíti ezt a „végső soron” derűlátást a telefonbeszélgetés ténye? Hogyan látja az időzítést, azt, hogy akkor került rá sor, amikor a kínai elnök éppen egy nagy csinnadrattás magyarországi viziten van? Vagy esetleg történt valami, ami miatt fontossá vált a beszélgetés Zelenszkij számára? És végül, megteheti-e Orbán, hogy nem fogadja el a meghívást? 

„A legutolsó kérdésre a legegyszerűbb a válasz: ebben a pillanatban Orbán mindent megtehet, semmi olyan körülmény nem látszik, amely megváltoztatná az ő helyzetét azt tekintve, hogy jelen lesz-e a konferencián vagy sem” – mondta Bársony. Szerinte ugyan nem megengedhető, hogy ne menjen el rá, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar miniszterelnök ne engedné meg magának a távollétet. „Ha nincsenek ott a nagyjátékosok, akkor Orbán nem tud ki mellett „fényeskedni”, s a magyar külpolitika jelenlegi irányvonala mellett feltételezhetően nem nagyon szívesen mutatkozna egy olyan ’egyoldalú’ konferencián, amelyen csak Ukrajna támogatói vesznek részt” – magyarázta Orbán vélhető motivációját. 

Vajon Orbán kellemetlen helyzetbe került ezzel a telefonbeszélgetéssel, s hogy kiderült, meghívást kapott a békekonferenciára, sőt, Zelenszkij még azt is megjegyezte, hogy „Magyarország álláspontja fontos számunkra a béke előmozdítása és közös regionális biztonságunk szempontjából”? Az ukrán-szakértő ezt nem gondolja, mert mint megindokolta: ha Orbán számára nem fontos maga a konferencia, akkor nem is okozhat számára kellemetlenséget a meghívás ténye sem.

Ami az időzítését illeti, Bársony szerint valóban kérdés, van-e összefüggés a telefonbeszélgetés időpontja és aközött, hogy pont most tárgyal Budapesten a kínai elnök. Ő úgy véli, hogy nem volt véletlen az időzítés Zelenszkij részéről, s könnyen lehet, hogy az ukrán elnök ebből az irányból a kínaiaknak is üzenni akart. 

Jelez-e bármit is maga az, hogy létrejött ez a telefonbeszélgetés? – kérdeztük. A válasz az volt, hogy információ hiányában nem lehet minősíteni annak bekövetkeztét. Azon pedig nem érdemes töprengeni, hogy ki mire gondolt. 

S hogy mire utal az, hogy eltérő módon számoltak be a két fővárosban a telefonbeszélgetésről, annak tartalmáról? Vajon ez nem ad-e támpontot arra nézve, hogy valójában mi volt a lényege a megbeszélésnek? – kérdeztük. „A lezajlott telefonbeszélgetés ténye semmi mást nem húzhat alá, mint a Zelenszkij-féle variációt” – kaptuk a volt kijevi magyar nagykövet válaszát. Az is magyarázhatja egyébként a tényt, hogy a hivatalos hazai beszámolóban szó sem esik a svájci békekonferenciáról, miután a jelenlegi magyar vezetés nem tartja azt egy olyan eseménynek, amelyen Orbán számára kvázi lapot osztanak, s így amelyen meg kell jelennie – jegyezte meg, hozzátéve: ezzel együtt is, nem a mai álláspont az érdekes, hanem az akkori. Orbán megjelenésének kérdése függ majd attól is, hogy ki milyen pozícióban lesz akkor – mondta, utalva arra, hogy ez már a katonai s egyéb helyzettel függ össze.

S hogy miként értékeli magának a telefonbeszélgetésnek a tényét, s azt, amit megtudhattunk róla a két hivatalos forrásból? Vajon ez csak a két fél politikai játszmájának a része volt, vagy van azért előremutató jellege is? Bársony szerint mindkét értelmezés megállja a helyét. Mindenesetre azt fontosnak tartotta, hogy legalább van kommunikáció a két vezető között, összehasonlítva azzal az időszakkal, amikor egyáltalán nem volt.