Magyarország a titkok országa

Fölös számban vannak kisebb-nagyobb titkaink. Katonai, nemzetbiztonsági ügyeket persze indokoltan zárnak el a nyilvánosság elől, másokat viszont látható-érthető ok nélkül. Ugyan miért is kell például a Fóti Gyermekvárosban lakók sorsát titokvédelem alá helyezni? Talán valóban nem jó, ha a gyerekek életét a nyilvánosság kíséri figyelemmel (talán éppen hogy jó) de, azt mindenképpen tudnia kell a közvéleménynek, hogy mi lesz a Károlyi-kastéllyal, a gyerekek eddigi otthonával?! Mi lehet itt a valódi titok? Éppen ez a titok.

És hogy még mi a titok? Lássunk néhány példát!

Első helyen érdemel említést a rendszeres kormányülés, amely - minden jel szerint - jóbarátok ropival, s talán egy korty sörrel fűszerezett dumapartija, demokratikus véleménycsere amúgy NER módra: a miniszterek bevonulnak a saját véleményükkel, és kijönnek Orbán Viktoréval.

A kormányülésekről nem kötelező sem jegyzőkönyvet, sem hangfelvételt készíteni,  látszólag mégis minden a nyilvánosság előtt zajlik, semmi titok nincs. Az illetékes miniszter rendre beszámol a döntésekről. és azt mond, amit akar. Ez szabad ország. Sokáig készült legalább hangfelvétel a kormányülésekről, de amint az Eötvös Károly Intézet egy jelentésében olvasható „a 2019. év központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat 38. § -a viszont ezt úgy módosítja, hogy megszünteti a hangfelvétel készítésére vonatkozó kötelességet, csupán az ülésről szóló összefoglalót említi.

Ezzel a lépéssel végleg megszűnik az egyik, a magyar parlamentarizmus kezdeteiig visszanyúló közjogi vívmány: a kormányülések tartalmi dokumentáltsága.“ A történészek  50-100 év múlva majd vakarhatják a buksijukat, hogy mi is történt Magyarországon ezekben az években, de ez az ő bajuk. Addig is a kormányülések iránt érdeklődőknek ott a hiteles miniszteri beszámoló! A többi - titok.

A június 20-21-i EU-s csúcson javasolták, hogy a tagállamok vállalják: 2050-ig nullára csökkentik a globális felmelegedést okozó anyagok kibocsátását. A csúcs előtti napon még úgy tűnt, hogy a magyar kormány elfogadja a tervet, de végül Orbán Viktor a javaslat ellen szavazott. Hogy miért? A döntést megalapozó szakmai anyagok nem tartoznak a nyilvánosságra.

Pénzről szólt az úgynevezett TAO támogatások titkosításáról intézkedő jogszabály is, de ezt a Kúria később megkontrázta, s határozatba foglalta, hogy a TAO - közpénz, arról számot kell adni. Vagy inkább kellene. Az illetékes minisztérium immár legalább egy éve bíbelődik a  felcsúti focipénzek elszámolásának ellenőrzésével, s nem adja ki az adatokat a kérelmező országgyűlési képviselőnek. Ami egyszer titok volt, az maradjon is titok. A bírósági ítélet pedig le van...ejtve. Apropó, bíróság.

Tíz évig titok marad az Országos Bírósági Hivatal elnökének április 23-i, alkotmánybírósági meghallgatásáról készült hangfelvétel. A közzétett kivonatos jegyzőkönyv szerint Handó Tünde leginkább a bíróságok leterheltségéről beszélt.

Ki tudja, talán arról is szó esett, hogy a hivatalában maradhat-e.

A többi már csak amolyan apróság. Vagy a rendszer, s irányítóinak erkölcsiségét vagy a pénzek útját titkolják. A Kratochvil Károly Honvéd Középiskolában állítólag szexuális abúzus történt, de aztán különb, s különb forrásokból kiderült, hogy nem az volt, nem úgy volt, nem ő volt és meg sem történt. A históriát végül titkosították, merthogy rossz fényt vetne az iskolára,  és sértené a tanulók személyiségi jogait.

A szörnyű dunai hajószerencsétlenség után egy sajtótájékoztatón mondták el, hogy a túlélők tanúvallomásait titkosították. Ugyanis a legfőbb ügyész döntése szerint a tragédiából kiemelt bűnügy lett, e megítélés szerint nyomoznak, s minthogy nagy nemzetközi érdeklődés kíséri a balesetet,  nem szeretnék befolyásolni a nyomozást a vallomások nyilvánosságra hozásával. Az ügyészség mellesleg gyakorlatilag kedve szerint tájékoztat, vagy hallgat ügyekről a nyomozás-vizsgálat szakaszai szerint. Joga van hozzá.

A közvélemény nem ismeri egyetlen, a multinacionális cégek és a kormány között köttetett, úgynevezett stratégiai együttműködési megállapodás tartalmát sem. Pedig alighanem pénzről van szó bennük, csinos kis summácskákról, azokat is mi fizetjük, mi, választók mindannyian.

Hogy miért van már jó ideje migrációs válsághelyzet? Ki tudja? Csak! De az is lehet, hogy azért, mert ez sok mindenre ellenőrizhetetlen felhatalmazást ad - azt sem tudni, kiknek.

A honvédség 2018. augusztusában vett két katonai szállítógépet, amelyek kormánygépként is szolgálnak, ha a miniszterelnök éppen arra jár, amerre a katonáknak dolguk van. Vételárukat legott titkosították, pedig az is a mi pénzünk.

Még korábbi ügy de annyira jellemző: a kormány 2017. decemberében 20 évre, tehát 2037-ig titkosíttatta az úgynevezett Soros-hálózatokról szóló jelentést. Németh Szilárd rezsipápa, akkor még nemzetbiztonsági bizottsági alelnök  ezzel összefüggésben kiemelte: komoly nemzetbiztonsági kockázatot sejt a háttérben, sajnos  erről többet nem mondhat, ugyanis titkosították a jelentést. Azóta is csak azt tudjuk, hogy a Fidesz szerint Soros áskálódik.

Dióhéjban ennyi. A dossziékban akad még sok-sok fontos rejtett anyag, de azokról nem tudhatunk semmit. Azt sem, hogy vannak-e.

A hivatalos titkosításnak természetesen megvan a jogszabályokban rögzített szertartásrendje. De néha úgy tűnik, bármely nagynevű, befolyásos hivatalosság ráütheti bármely közügyre a titkosítás stemplijét, s ezzel sajtónak, képviselőnek, az egész közvéleménynek - coki!

2016-ban született a javaslat egynémely új titkosítási szabályról: minden állami vállalat gazdálkodási számai titkosíthatók 10 -15 évre, ha az(ok)

- a „stratégiában szereplő kiemelt céllal” összefüggő adat (mi nem az?)

- a "pénzügyi, finanszírozási szerződések és megállapodások" adatai (minden, még a portás fizetése is) 

- minden olyan szerződés, amely a közbeszerzési értékhatár alá esik.

Mi marad? Semmi. Magyarországon minden közpénzzel dolgozó cég titokban működhet. S hogy mi titkos, azt a titkosító szabja meg - saját érdeke szerint.

A kérdés persze adódik: mire jó ez a nagyfokú titkolózás? Az egyszerű válasz így hangzik: ilyen a rendszer. A titkolózás a NER lényegéhez tartozik. Akad más válasz is, csak az valamelyest bonyolultabb. Minden nap szőrén-szálán tűnnek el közpénzek túlárazott beruházásokon, közbeszerzéseken - ilyen-olyan furfangos módszerekkel.

Ha feljelentés van is, nyomozás nincs, vádemelés nincs, ítélet nincs, a közpénz eltűnt. De többnyire feljelentés sincs, mert minden disznóság titkos minősítést kap. Persze előbb-utóbb minden kiderül, s egyik-másik lap megírja, portálok szólnak a gazemberségekről. Na és?! A választók többsége jóformán semmit tud, vagy inkább mit sem ért meg a lényegről, jelesül hogy ki, mikor, hogyan, mennyit lopott, s abból ki részesedett?! Ami titkos, az titkos.

A választók azon tekintélyes hányada, amely a kormánysajtóból, közszolgálati hírforrásokból tájékozódik, nem igazán ismerheti a tényeket, s végképp nem képes, sőt talán nem is hajlandó értelmezni az összefüggéseket. Magyarország vidékein homály övezi a kormány és a Fidesz viselt dolgait. Ez a titkok országa. Más nemigen magyarázhatja a választók oly erős, bősz Fidesz-támogatását, mert nincs olyan jelentős választói réteg, amelytől a nagy hatalmú fideszesek és a helyi kiskirályok ne vettek volna el javakat, amelyet ne csaptak volna be, ne aláztak volna meg, nem löktek volna az út szélére.

Önkormányzati választások közelednek, s már erősen látszanak a jelek, hogy az új ellenzéki választási taktika megmozgatta a fideszes kortes-agyakat, miszerint ellenlépésekre van szükség. Csúf dolgok már észlelhetők, és még várhatók a közeljövőben októberig. Egyre több lesz a „független“ jelölt, sunyi híradásokban galád rágalmak bukkannak fel az ellenzéki pártokról és a valódi ellenzéki jelöltekről, lesz vádaskodás, feljelentés, fröcsögés, miegymás. Ezek most nem egyszerűen a megszokott fideszes kampányzajok, hanem erősebbek, aljasságukban ötletesebbek, s félő, hogy hatásosabbak (pl. Donáth László).

Ugyanis  ez az önkormányzati választás, ha a Fidesz kudarcát, esetleg súlyos vereségét hozza, ugródeszka lesz a 2022-es országgyűlési választásokhoz az ellenzéknek. Márpedig a Fidesz a hatalmat nem eresztheti! Mert ha itt netán már októberben például Budapesten, vagy két év múlva országosan alapvető hatalomváltozás lenne, akadhatnak majd jogvégzett emberek, akik hivatali kötelességüknél fogva megkérdezik: Mészáros Lőrinc és a hasonszőrűek köre vajon jogkövető módszerekkel kuporgatta-e össze vagyonkáját az utóbbi években? Ennek fölöttébb kellemetlen következményei lehetnek a szorgos gyűjtögetők számára. A rendszer urai ezt nem engedhetik meg.

Amint nem engedhetik meg a kettős hatalmat sem, mert láttuk Medgyessy Péter kormányzása idején, hogy a fideszes önkormányzatok mennyi akadályt teremtettek a hivatalban levő kormány számára. Most az ellenzék sikerével újra  kettős hatalom születhet, s jóllehet az önkormányzatok szerepe a korábbiakhoz képest már-már elenyészően csekély, területenként igen nagy befolyásuk lehet még a választói hajlandóságra. A titkok országában tehát mostanság szerfölött kemény, durva és mélyen a jó ízlés határa alatti fideszes kampányra számíthatunk. És az éppenséggel nem titok, hogy minden kiadást mi fizetünk, közösen. Ennek pedig csak a szavazók vethetnek véget - közösen!