Máltai megállapodás: Orbánék ezt is kampánycélokra használják

Juhász Attilának van is egy kedvence ez utóbbi körből: az egyik, a salgótarjáni Fidesz-KDNP-s képviselőjelölt, Fenyvesi Gábor írta ki azt a Facebook-oldalára, hogy „Nem állnak le! A következő célpontok a nemzeti kormányokat megkerülve az önkormányzatok lesznek, mint Salgótarján”.

„Bármilyen nevetségesen is hangzik ez, belpolitikai szinten lehet vele kampányolni” – szögezte le a szakértő. Hozzátette: „annál is inkább, mert valójában a migráció valós kérdéseiről és történéseiről semmit nem tud a magyar közvélemény, négy  éve olyan propaganda folyik, ami a problémának a teljes félreértelmezésén alapul”.

A nemzetközi, pontosabban az uniós színtéren Magyarország ebben a megállapodásban nem érintett, „eleve nem ez a számunkra releváns útvonal”. És olyan megközelítésben sem számít Orbán szempontjából a mostani máltai megállapodás, hogy se nem oszt, se nem szoroz, az Európai Néppárton belüli megítélését, a Fidesz EPP-n belüli sorsát alapvetően nem ez a kérdés befolyásolja. Az persze számítani fog hosszabb távon, hogy összességében a menekültügy kezelésével majd mit és hogyan kezd a magyar kormány, de ez nem a máltai megállapodás lesz, hanem egy másik folyamat, amit majd a felálló új Európai Bizottság kezd el kidolgozni – ha egyáltalán. Juhász még egy szempontra felhívta a figyelmet: „Magyarországot és a Visegrádiakat nagyrészt le is írták menekültügyekben; eddig is kimaradtak a közös menekültpolitikából, s csak azt tették meg, ami elkerülhetetlen volt a számukra, s a jövőben sem számítanak tőlük sok jóra”.

A hétvégén Vallettában állapodott meg Németország, Olaszország, Franciaország és Málta a Földközi-tengeren felvett migránsok elosztási vészmechanizmusáról. „Szakpolitikai értelemben a négy ország, ideiglenes, hat hónapra és csak a Földközi-tengere vonatkozó megállapodásával gyakorlatilag formalizálták azt a menedékkérő elosztási mechanizmust, amit az elmúlt egy évben követtek” – magyarázta Juhász Attila. Németország és Franciaország egyenként eddig is körülbelül a negyedét vette át az ott menedéket kérőknek – emlékeztetett, hozzátéve: a megállapodás ezt rögzíti, továbbá azt, hogy az olaszok további 10 százalékot vesznek át, a maradék negyven százalékon pedig a többi önkéntesen csatlakozó ország osztozik majd.

Az egyezség azonban nem kapcsolódik az összeurópai tervezett és évek óta megrekedt menekültelosztási mechanizmus kialakításához – az majd az új bizottság feladata lesz semmi köze a mostani, ad-hoc megállapodáshoz – fejtegette a szakértő. A megállapodás szerinte elsősorban az olaszok számára jelentős. Egyrészt megoldja a per pillanatnyi helyzetet és formalizálja a meglévő gyakorlatot; másrészt a Salvini-féle menekültpolitikával látványosan szakító új olasz kormány érdeke olyan Európa-barát megoldások keresése, amelyekkel gesztust tehet az EU felé, erősítendő saját érdekérvényesítési lehetőségeit. Ez fontos Róma számára részben az új költségvetési ciklus, részben az olasz biztosjelölt személye és posztja miatt – húzta alá Juhász Attila.

A Euronews a megállapodás kapcsán a többi között idézte Horst Seehofer német belügyminisztert, aki szerint az együttműködéshez most sikerült kidolgozni a menedékkérők elosztására vonatkozó eljárások világos szabályait és határidőit. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pontos elosztási kvótákról még egyeztetni fognak, mert ez a mechanizmusban résztvevő tagállamok számától függ. Ez utóbbi a kérdést az uniós belügyminiszterek október 8-i tanácskozásán tervezik tisztázni – fűzte hozzá a német tárcavezető.

A német külügyminiszter korábban kilátásba helyezte, hogy Németország befogadja a tengeren kimentett migránsok negyedét Olaszországból. A dpa német hírügynökség értesülései szerint Franciaország szintén ugyanennyi embert vehetne át Olaszországtól, de Horvátország, Finnország, Írország, Litvánia, Luxemburg és Portugália is jelezte részvételi szándékát ebben a mechanizmusban.