...már nem volt tizedik lépés
„Egyszerű a magyarázat: az ellenzéki politikusok nem tudták normává konvertálni, fenntartani a rabszolgatörvény elleni fellépés idején kialakult momentumot” – mondta Pulai András, a Publicus ügyvezetője, stratégiai igazgatója megkeresésünkre. A kutatóintézet legfrissebb felmérésére hivatkozva elsőre döbbenetesnek tűnő adatot közölt a Népszava: míg decemberben az emberek 64 százaléka nyilvánította ki, hogy nem szereti, ahogy az országban mennek a dolgok, februárra arányuk 51 százalékra visszaesett. A kutató hozzátette: nem egyedi jelenségről van szó.
„Nem döbbenetes az adat, pusztán visszaállt a világ rendje” – reagált felvetésünkre Pulai, aki szerint nem az ellenzék szúrta el, hanem egyszerűen nem volt az ellenzéki pártok akcióiban és az utcai tiltakozásokban elegendő kraft: „volt ugyan második, majd harmadik, stb. lépés, de már nem volt tizedik”.
A kormánynak és a Fidesznek is szerepe volt abban, hogy többé-kevésbé visszaállt a korábbi eredmény: a rabszolgatörvény 11 százalékponttal növelte meg a kormánnyal elégedetlenek arányát, most pedig 13 százalékponttal csökkent. „A kormánypárt politikusai, Stockholm-szindrómás emberei és médiája egyértelmű üzeneteket fogalmaztak meg, ami szintén hatással volt erre a folyamatra” – fejtegette.
Kérdésünkre, hogy az ellenzék szúrta-e el vagy arról van szó, hogy nem lehet permanensen fenntartani egy ilyen „forradalmi hangulatot”, a szakértő azt mondta: nem mondhatni, hogy az ellenzéki elrontott volna valamit, a választópolgárok számára is jó ötletnek tűntek azok a válaszok, amelyeket az ellenzéki pártok adtak az utóbb a tiltakozások gyújtózsinórjának bizonyult rabszolgatörvényre, ám ennek ellenére nem hozták meg a várt eredményt.
Jó hír lehet ugyanakkor az ellenzék számára, hogy az elmúlt években legalább féltucat olyan ügy volt, amely után – a rabszolgatörvény hatásához hasonlóan – pár hónapra jócskán leromlott a kormány tevékenységének a megítélése. Ilyen volt például a vasárnapi boltzár vagy az internetadó ügye – emlékeztetett Pulai András.
Az ingadozások – ha nem is ekkorák – amúgy is jellemzőek a dolgok irányának a megítélésére. Mint a Publicus elmúlt két éves ilyen mérésének a grafikonja is mutatja: 2017 szeptemberében a megkérdezettek 62 százaléka volt inkább elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, s arányuk ugyan 2018 decemberéhez viszonyítva alig változott, ám közben voltak le- és felfelé menő hullámok, 2018 májusában például 50 százalékon is állt a mutató. Az idén januárban egyébként már elindult az elégedetlenek táborának a zsugorodása, igaz, akkor még igen enyhe volt: 3 százalékpontot esett decemberhez képest az inkább elégedetlenek aránya.
