Másfél-két hét alatt szervezhették meg a Gruevszki-akciót

„Ez egy színpad, amelyen mindenki a saját szerepét játssza” – fogalmazta meg a véleményét a Hírklikknek a Gruevszki-ügy kapcsán Tarjányi Péter. Aki állítja: a volt kormányfő tudatosan készült a menekülésre, amiről az is tanúskodik, hogy szisztematikusan kiürítette a bankszámláját. Biztos, hogy annak a tudatában indult útnak, hogy megkapja a menekültstátuszt Magyarországon, ahova előre leszervezett útvonalon érkezhetett – fejtette ki Tarjányi, aki a beszélgetés során mindvégig hangsúlyozta, hogy kizárólag biztonságpolitikai szemmel nézi az ügyet.

Szerinte a kimenekítéssel kapcsolatos szervezés másfél-két hetet vehetett igénybe, s fő koordinációját a Belügyminisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium végezte, beleértve az előbbihez tartozó teljes bevándorlásellenes titkosszolgálatot, illetve az utóbbihoz tartozó Információs Hivatalt (azaz a külföldi hírszerzést) és a diplomatákat. Mindenki, akit bevontak az akcióba, akkor értesült az ügyről, amikor megkapta a saját feladatát, a határőrök például, amikor odagördült az átkelőhöz a Gruevszkit szállító diplomatarendszámmal ellátott autó.

Tarjányi szerint politikai döntés született Budapesten, de ehhez a többi között szakmai szempontból kellett megvizsgálni, hogy „mennyit visz, illetve mennyit hoz Gruevszki befogadása, mennyire fontos számunkra nemzetbiztonsági és más szempontból”. Politikai és gazdasági lobbi is szólhatott az érdekében. Gruevszki ugyanis nem csak az óriási balkáni változások idején volt tíz éven át Macedónia miniszterelnöke, s mint ilyen szerzett gyakorlati tapasztalatokat és kapott meg nap mint nap az asztalára minden információt. A gazdaság terén is igen szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkezett-rendelkezik. Őt tartják a macedón tőzsde egyik gurujának, s a korábbi MATÁV, ma Magyar Telekom arra az időre visszanyúló macedóniai ügyletéhez kapcsolódóan jól ismeri a távközlési társság akkori és mai vezetőit – köztük a németeket is (Mint emlékezetes, a MakTel-be bevásárolt a Magyar Telekomba, s korrupciósgyanús ügyletek miatt alaposan meg is égette magát – érdemes elolvasni az Index terjedelmes cikkét.). Tarjányi szerint emellett lehettek kapcsolatai Gruevszkinek az OTP vezetésében is. Egy gazdasági lobbi is vélhetően fontosnak tartja a volt macedón miniszterelnök  személyét. „Ha én lettem volna döntési helyzetben, nemzetbiztonsági szempontból azt mondtam volna, hogy Gruevszki érdekes lehet a számunkra, hiszen az elmúlt 15 évben hihetetlen mennyiségű információ gyűlt össze a fejében a Balkánról, a bosnyákoktól a görögökön és törökökön át a bolgárokig” – fogalmaz Tarjányi. Hozzátette: „ezt ugyanígy gondolnák a britek vagy az amerikaiak vagy az oroszok is”.

„Nemzetbiztonsági szempontból nekem totális a csőlátásom, ennek megfelelően bizonyos logikai lépéseket elfogadnék, ha megmagyaráznák az okait, de nem tették meg, számomra ez a legsúlyosabb” – szögezi le Tarjányi. Abban sem lát kivetnivalót, hogy a politikai döntés nyomán az akciót az apparátusok megszervezték, hiszen éppen az a feladatuk. „Ami gondot jelent az a kommunikációs része az ügynek” – állítja a szakember, kifejtve: „Tudtommal válasz nélkül hagyták a kérdést, amit feltettek a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságában miért éri meg az országnak, hogy a nemzetközi és hazai felháborodást magunkra rántjuk”. Ez felveti a gyanút, hogy nem a fentiekhez hasonló szakmai érvekre alapozva született meg a döntés Gruevszki kimenekítéséről, hiszen ha lettek volna, miért ne lehetett volna felvállalni ezt abban a körben. Tarjányi egy másik példán – Hernádi Zsolt és a MOL ügyén – keresztül még érthetőbbé teszi a mondandóját: ismét csak nemzetbiztonsági szempontból („anélkül, hogy döntenék abban, hogy Hernádi ártatlan vagy bűnös”), ha a MOL terjeszkedése kapcsán a vezérigazgató Magyarország számára kedvező döntést hozott, akkor van olyan helyzet, amikor az állam megvédi őt. „Politikai oldaltól függetlenül vannak magyar érdekek, amelyekről el kell gondolkodni, s nem azt kell vizsgálgatni, hogy mit mondanak majd arról külföldön” – szögezte le a szakértő, hozzátéve: „persze vannak kivételek, etnikai tisztogatások, emberiség elleni bűnök, a baltás gyilkos, Milošević, stb. nem fér ebbe a kategóriába, hiszen van egy szint, ami alá nem mehetünk”.

Kérdésünkre, hogy szerint vajon az oroszok szerepet játszottak-e a budapesti döntésben és lépésekben, Tarjányi kifejtette: ez is a miérttel függ össze. „Figyelni kell a következő lépéseket; ha Gruevszki felül egy repülőgépre és leszáll Moszkvában, az nagyon gáz, emlékezzünk csak, Moszkva adott menedéket Milošević  feleségének és fiának is. Ekkor kimondható, hogy a Gruevszki-akció nem magyar érdek volt. Ám ha Magyarországon marad a menekültstátusz kapott volt macedón miniszterelnök, akkor jó eséllyel segít az országnak – nemzetbiztonsági szempontból. „Ezt kellene ellenőrizni, monitorozni, amire a legalkalmasabb a Nemzetbiztonsági Bizottság lenne, ha komolyan vennék azt” – mondja. „Nem ördögtől való, hogy egy ország –  megfelelő mérlegelés után – biztonságpolitikai és egyéb szempontokat mérlegelve úgy dönt, ahogy most Gruevszki ügyében a magyar kormány döntött – ez így működik mindenütt a világban –, csak az a baj, hogy ezúttal nem látom a döntést megelőző mérlegelést” – mondja, azzal indokolva kijelentését, hogy nagyon élénk figyelemmel kísérte s nemzetbiztonsági Bizottságban az elmúlt napokban zajlottakat, de a történések nem erről tanúskodnak.

Szerző: NVZS