Megtámadja a köznevelési törvény módosítását az összes ellenzéki párt

HírKlikk 2019. augusztus 30. 18:43 2019. aug. 30. 18:43

Megtámadja az Alkotmánybíróságon a köznevelési törvény július közepén történt nagymértékű módosítását az összes ellenzéki párt, ismertette Budapesten, pénteken, sajtótájékoztató keretében Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatásért felelős országgyűlési képviselője, valamint a DK, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd szakpolitikusai.

Már a nyár elején tiltakoztak az ellenzéki pártok, hiszen minden módosítás „nagyon kemény jogsértéssel jár” és sokakat érint, gyerekeket, szülőket és a tanárokat is beleértve, mondta Kunhalmi Ágnes. Bejelentette, hogy a részt vevő pártok [52 képviselő aláírásával] mostanra közösen elkészítettek egy olyan alkotmánybírósági beadványt, ami részletezi és pontról-pontra felsorolja a módosítások alkotmánysértő elemeit. A szocialista politikus szerint ezek közé tartozik a jogállamiság alapvető követelményeinek figyelmen kívül hagyása; az információs szabadsághoz való jogok sérelme; a véleménynyilvánítás szabadságának sérelme; a gyermekeknek a művelődéshez való jogának semmibe vétele. „[A módosítás] sérti [továbbá] a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmód követelményét, de a tisztességes eljáráshoz való jog is sérül, vagy például a szülőknek a joga, hogy eldönthessék, hogy hol és milyen nevelésben kívánják részesíteni a gyermeküket”.

A Demokratikus Koalíció nevében Arató Gergely országgyűlési képviselő elmondta, pártja szerint a gyermek nevelési módjának megválasztásához való szabad jog alkotmányos alapjog. A módosítás „kiveszi a családok és a szülők kezéből azt a jogot, hogy eldönthessék, hogyan kívánják neveltetni a saját gyermekeiket, és kiveszi a szakemberek, a pedagógusok kezéből azt a jogot, hogy dönthessenek arról, hogy milyen képzési módot (…) javasolnak. Többek között lényegében az értelmét szüntetik meg az alternatív oktatásnak, amit amúgy egyre több szülő választ éppen azért, hogy meneküljön a fölösleges kötöttségek alól” – mondta Arató. Ugyanakkor a DK nevében követelte, hogy álljon helyre az alkotmányos rend, az iskolák joga, hogy szabadon megválaszthassák, hogyan tanítanak, illetve érvényesüljenek a szülők jogai is. „Az Alkotmánybíróság lelkiismeretére hivatkozunk” – tette hozzá Arató Gergely – „hiszen itt gyerekek életéről van szó, olyan gyerekekéről, akiket például nem engednek magántanulói státuszba, miközben nekik ez lenne a legjobb”.

Brenner Koloman a Jobbik országgyűlési képviselője szerint a Fidesz „salátatörvényt” terjesztett az Országgyűlés elé, amelyben olyan komoly jogsérelmek vannak, melyek „megkövetelik azt, hogy az utolsó jogi fórum, az Alkotmánybíróság, elé vigyük ezt az ügyet.” Brenner elmondta, a Jobbik azért csatlakozott az ellenzéki kezdeményezéshez, mert nemzetstratégiai ügynek tekinti az oktatást; támogatja és felszólítja az összes ellenzéki párthoz hasonlóan az Alkotmánybíróságot, hogy sürgősen törölje el azokat a döntéseket, amelyek a magyar közoktatás „sanyarú helyzetét még rosszabbá teszik”.

Hanák Gábor az LMP elnökségi tagja elmondta, pártja képviselőcsoportjának mind a 6 tagja aláírta az Alkotmánybírósági beadványt. „Vannak olyan további központosítási elemek ebben a módosításban, amelyek a gyermekek megfelelő fejlődéshez való jogát igen komolyan sértik” – mondta Hanák. „Az egyik, hogy az SNI-s gyerekeknél hiányzik egy olyan törvényi szabályozás, amit már meg kellett volna alkotnia a törvényalkotónak, de ezt nem tette meg. Ez is egy jele annak, hogy ezek a gyerekek gyakorlatilag nem léteznek a kormányzat számára” – hozta fel példaként az LMP-s képviselő.

Végül Tordai Bence a Párbeszéd országgyűlési képviselője felhívta az oktatásban érintett valamennyi szereplőt, hogy szombaton velük együtt fejezze ki a tiltakozását a Kossuth téren. „Mutassuk meg, hogy sokan vagyunk, erősek vagyunk, és nem tetszik nekünk az, amerre az oktatásügyet viszik a fideszesek. Meg is fogjuk változtatni!” – ígérte Tordai.