Menekülnek az országból a képzett vidéki fiatalok

HírKlikk 2019. január 1. 12:19 2019. jan. 1. 12:19

Nem várható a hazai munkaerőhiány csökkenése, a majdnem 600 ezer külföldön dolgozó magyarból csak az iskolázatlan, korábban munkanélküli idősebbek jönnek haza.

Azt találta mondani a rabszolgatörvény elleni tiltakozási hullám kezdetén a magyar miniszterelnök, hogy a kormány gazdaságpolitikája, a dinamikus fejlődés miatt van az országban munkaerőhiány. Elemzők sora azonban épp az utóbbi hónapokban megjelent tanulmányokban bizonyította be, hogy a hazai munkahelyekről hiányzó dolgozók legnagyobb tömege a Fidesz kormányzása alatt ment el az országból az alacsony bérek miatt és azért, mert nem látta biztosnak hosszú távon a normális élet esélyét - írja összefoglaló cikkében a Népszava.

A Tárki Társadalmi riport című, kétévente megjelenő sorozatának 2018-as őszi kötete és a KSH Demográfiai Kutatóintézetének háromévente kiadott Demográfiai portré című tanulmánygyűjteménye is kiemelt helyen foglalkozik a kivándorlás kérdésével. Abban minden kutató egyetért, hogy 2010 után gyorsult az aktív korú lakosság elvándorlása az országból.

Gödri Irén a Demográfiai Kutatóintézet főmunkatársa a nemzetközi vándorlásról írt tanulmányában ismerteti, hogy a fogadó országok adatait is figyelembe vevő „tükörstatisztikák” alapján 2017 elején az európai gazdasági térségben – az EU országokban, továbbá Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában – továbbá Svájcban több mint 461 ezer magyar élt, 2014 óta 130 ezerrel nőtt a számuk. Ha a világ más országait is figyelembe vesszük, a kivándorlók száma felmegy 550-580 ezerre. Ehhez azonban még azokat is hozzá kell számítani, akik olyan régóta élnek külföldön, hogy már megszerezték a befogadó ország állampolgárságát is.

A KSH tanulmányában az szerepel, hogy az ENSZ nyilvántartásai szerint a világ 67 országában élnek Magyarországon született, de már ottani állampolgárok, összesen 637 ezren. Ha a nyilvánvalóan korábbi adatokat összeadjuk a friss gazdasági kivándorlók számával, kiderül, hogy 1,2 millió magyar ember él szétszórtan a világban, ami hatalmas szám.

A kivándorlás okozta munkaerőhiányon csak jelentős béremelés javíthatna, de az Orbán-kormány csak késve és keveset növelt egyes ágazatok, például az egészségügyi dolgozók keresetein – derül ki a tanulmányokból. Most a legfejlettebb uniós országok jövedelmi szintjének felét kapják a magyar dolgozók, ezért a társadalomkutatók nem várják, hogy csökken az elvándorlás az országból.

A 2016-os magyar ifjúságkutatásról a közelmúltban jelent meg az állami értelmezéseken túlmutató Excenter Kutatóközpont tanulmánykötete Nagy Ádám szerkesztésében. A Margón kívül című könyv kiemeli például, hogy a jövőjüket legalább egy ideig külföldön elképzelő magyar fiatalok egyharmada a távozás okai között a kilátástalanságot, a lehetőségek hiányát említette, 12 százalékuk kifejezetten politikai okokra hivatkozott. Meglepő, de a megyeszékhelyeken élő, valamilyen képzettséggel már rendelkező fiúkban a legnagyobb az elmozdulás vágya, míg budapesti társaik inkább itthon képzelik el a jövőt, a fővárosnak tehát van egy erős megtartó ereje.

Forrás: Népszava