Mesterházy Attila lett a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke

Csanádi Dávid 2019. október 18. 11:29 2019. okt. 18. 11:29

A NATO Parlamenti Közgyűlése egyhangú szavazással alelnökévé választotta Mesterházy Attilát. Az MSZP volt elnöke az első magyar ebben a pozícióban, egyben az első NATO-parlamenti alelnök, aki a Hírklikknek nyilatkozott.

A politikust telefonon értük el. Elmondta, hogy ez azért is nagy eredmény, mert hazánk kis ország, nem stratégiai helyen fekszik és sem gazdasági, sem honvédelmi erőben nem tartozik a NATO élvonalába. A többi négy most megválasztott alelnök brit, amerikai, török és spanyol, akik a fenti okok miatt jobb eséllyel indulnak az ilyen pozíciókért.

– Fontos tudni azonban, hogy a NATO közgyűlésében ilyenkor sincsenek háttéralkuk, különmegállapodások – mondta Mesterházy, hozzátéve, hogy a közgyűlésben őt régen jól ismerik, sokéves munkája alapján választották meg.

A választást egyébként megelőzte egy másik döntés is, a közgyűlés százfős baloldali frakciója – amelynek 2018 óta a magyar politikus a vezetője – tartott egy „kvázi előválasztást”, amelyen a szavazatok 61 százalékát megszerezve vált alelnökjelöltté a magyar politikus.

Mesterházy Attila azt is elmondta, hogy a NATO Parlament magyar képviselőivel szemben mostanában kicsit tartózkodóbbak a többiek, de amint valakiről kiderül, hogy ellenzéki, leomlanak a falak. Éppen ezért a politikus úgy látja, hogy a Magyarország érdekeit a szervezetben jobban tudja képviselni egy ellenzéki képviselő, mint egy kormánypárti.

– Mindig nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy Magyarország érdekeit képviseljem, bár ez mostanában gyakran nem egyezik a magyar kormány érdekeivel – mondta a frissen megválasztott alelnök.

A NATO Parlamenti Közgyűlésének londoni ülésén a személyi döntéseken túl bizottsági ülések keretében és a plenáris ülésen kiemelten foglalkoztak a Törökország szíriai beavatkozása révén kialakult helyzettel. Mesterházy ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a folyosói informális beszélgetések során erős kritikákat is hallott a magyar kormány álláspontjával kapcsolatban, és egyedül a török delegáció szimpatizált a magyar kormány magatartásával.

A közgyűlésen szintén napirendre került az ukrajnai helyzet, a határbiztonság kérdése, a fegyverek modernizációja és kontrollja, a kiberbiztonság, továbbá a gazdasági szankciók kérdése, valamint a Brexittel kapcsolatban is tájékozódott a közgyűlés a brit delegációtól.