Microsoft-ügy: minden ellenzéki párt parlamenti vizsgálatot akar
Az összes többi ellenzéki párt frakciója is csatlakozott az MSZP kezdeményezéséhez a kormány és a Microsoft közötti korrupciós ügyben felállítandó parlamenti vizsgálóbizottság érdekében, így a szükséges számú aláírással ma be is nyújtják erre a javaslatot a Parlamentnek – jelentette be Harangozó Tamás hétfőn.
Az ügyben eddig kapott hivatalos válaszok csak megerősítik, hogy szükség van annak parlamenti, a teljes nyilvánosság előtti kivizsgálására.
„A korrupció legjobb ellenszere ugyanis a nyilvánosság, és örömmel hallgatnánk meg az üzletet intéző, a későbbiekben egyébként állami pozíciókat kapó cégvezetőktől, a Fidesz-kormány tagjain át, magát a miniszterelnököt is – hogy ki mit tett, ki mit tudott és ki mit intézett konkrétan ebben az ügyben” – mondta a szocialista képviselő.
A Microsoft-botrány részleteiről, főként az amerikai vizsgálatoknak köszönhetően, „tényszerűen megtudhattunk egypár dolgot”: például, hogy 2013 és 2015 között a Microsoft nagy kedvezménnyel adott el licenceket és szervizszerződéseket olyan közvetítőcégeknek, amelyek ezután már piaci áron értékesítették azokat kormányzati intézményeknek, többek között az adóhatóságnak és a rendőrségnek is.
„Ezeken az üzleteken valakik nyilván 100 milliós, milliárdos hasznot húztak” – mutatott rá Harangozó.
A vizsgálóbizottság létjogosultságát azonban „mindennél jobban alátámasztja az a tény, ami az elmúlt napokban derült ki: hogy az Igazságügyi Minisztérium és maga a Legfőbb Ügyészség is érintett a botrányban”, hiszen 2013-ban és ’14-ben több mint 236 millió forintért vásároltak ők is Microsoft- licenceket.
„Ez az információ már egész más megvilágításba helyezi azt az esetet - vagy akár magyarázatként is szolgálhat rá -, hogy 2018 októberében, amikor feljelenést tettek az ügyben, akkor a Polt Péter vezette ügyészség miért is ejtette az ügyet bűncselekmény gyanújának hiányában” – mondta a képviselő.
Tehát nagyon is indokokolt, hogy a parlament vizsgálódjon, hiszen Polt Péternek, a Legfőbb Ügyészségnek, a rendőrségnek vagy a NAV-nak is saját szervezetei után kellene vizsgálódnia - hangsúlyozta.
Megemlítette: Romániában is történt hasonló cselekménysorozat a Microsoft és az ottani kormány között, ott azonban „magyar szemmel nézve csodával határos módon” a hatóságok tették a dolgukat, s az érintettek egy részét, köztük egykori minisztereket is, büntetőjogi felelősségre vonták.
A magyar helyzetet viszont jól jellemzi, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter először csak annyit mondott az ügyről, hogy a magyar hatóságoknak semmilyen tudomásuk nincs róla. Amikor pedig már el kellett indítani a nyomozást, azt mondta: nem tud kormányzati érintettségről.
De ugyanezt az egyenválaszt kapta Harangozó mindegyik minisztertől, akinek a felelősségi körében történtek „ezek a csúfos beszerzések”.
„Bizony, országunk nagyjai írásba adták, hogy ők bizony nem is hallottak erről az esetről, semmilyen hivatalos információjuk nincs arról, hogy ilyen történt volna.
Tehát az Egyesült Államok Tőzsdefelügyeletének a vizsgálata, az semmi. A magyar sajtóban nyilvánosan megjelent információk, azok semmik. Az országgyűlési képviselők által velük megosztott információk, ezek szerint, semmik.”
Harangozó ezután ismertette: levélben kérte minden, az ügy kivizsgálására hivatott hatóság vezetőjét, indítson eljárást és kezdeményezze a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatát. Tíz levelére eddig négy válasz érkezett meg, melyek „mindenképp tanulságosak, és komoly információkkal lehetünk gazdagabbak”.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetője Harangozó szerint egészen konkrétan megmondta, miért nincs vizsgálat. Idézte is: „Az ellenőrzési tervben nem szereplő, soron kívüli ellenőrzés lefolytatására a kormány, illetve a miniszterelnök adhat utasítást.”
„Innen is felszóltjuk a miniszterelnököt, Orbán Viktort, ha már a KEH elnöke volt olyan kedves és fölhívta a figyelmünket arra, hogy az ő döntése az, hogy eddig még nem folytattak vizsgálatot, rendelje el ezt a vizsgálatot!” Pláne, ha nincs takargatnivalója – „egyébként, ha van, teszem hozzá, akkor is meg kell tennie” – mondta Harangozó.
Következőnek „személyes kedvencét”, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) levelét idézte, mely szerint „Az EUTAF az Európai Bizottság előírásai alapján a projektek mintavételes ellenőrzéseihez véletlen statisztikai módszerrel vesz mintát.”
Tehát ha a következő véletlen mintába épp beleesik majd ez a beszerzés, akkor majd fogják vizsgálni. „Erre mérget senki ne vegyen, én nem tudom, milyen indoka van innentől kezdve ennek hivatalnak a létének is”, hogyha ilyen nyilvánvaló esetet nincs joga vagy lehetősége vizsgálni – mondta Harangozó.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól azt tudta meg: a közbeszerzésekért a Miniszterelnökséget vezető miniszter, azaz Gulyás felel
A legfőbb ügyész, miután a nyomozást elindította, érdemben válaszolt: az e körben hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Főügyészségnek küldte tovább a levelet és kérte őket intézkedésre – ismertette Harangozó.
