Mire elég a közös ellenzéki EP-lista?
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a szombati ellenzéki tüntetésen kijelentette, hogy közös MSZP-DK-Jobbik-Momentum-LMP lista kell a májusi EP-választáson. De mire lehet ez elég Orbánék ellen? Az elemző szerint a kulcs az átszavazási hajlandóság, ami közös tartalmi üzenetekkel tornázható fel.
A szocialisták teljes ellenzéki összefogásra buzdító javaslatát még az MSZP-s felvetéseket máskor fanyalogva fogadó véleményformálók is előremutató kezdeményezésnek írták le, ugyanakkor a Jobbik, majd a Momentum részéről is elzárkózó nyilatkozatok hangzottak el.
Előbb a Jobbik jelentette be, hogy nem közösködik, legalábbis ami a listaállítást illeti. A párt erről kedden közleményt adott ki, amiben azzal érvelnek, hogy az EP-választás tisztán pártlistás szavazás, ezért nincs is nagyon európai példa hasonló összefogásra, közös listára. (Arra a közlemény nem tér ki, hogy olyan hatalmi rendszerre, amilyet Orbánék építettek ki itt az elmúlt években, van-e példa Európában.)
A Jobbik másik fő érve: Gyurcsány. Mint írják, „a Jobbik szociális néppártként nem léphet választási szövetségre Gyurcsány Ferenccel”. A magát szociális néppártként meghatározó erő szerint egy széleskörű ellenzéki EP-lista bohózattá válna, hamar széthullana, és csak zavart keltene. Egyedül a Fidesz érdekeit és propagandáját szolgálná.
A Momentum még ennél is érdekesebb érvet hozott fel a közös lista ellen: szerintük a májusi EP-választásik már kevés az idő (!) egy ilyen együttműködés tető alá hozására. Egyébként lényegében a Jobbik technikai érveihez hasonlókat hangoztatott a párt elnökségi tagja az ATV szerda reggeli műsorában, mikor a szocialisták kezdeményezéséről kérdezték. Hajnal Miklós úgy fogalmazott, bár az ellenzéki egység fenntartását fontosnak tartják, de a választási együttműködésnek leginkább majd az őszi önkormányzati választáson lesz értelme.
A Hírklikk által a témában megkérdezett elemző szerint ugyanakkor először is meg kellene nézni, milyen átszavazási hajlandóság van az egyes ellenzéki pártok támogatói között. Závecz Tibor a tavaly áprilisi országgyűlési választási eredményekből úgy látja, az akkori, viszonylag mérsékelt átszavazási hajlandóság is eredményezett pluszszavazatokat az egyes körzetekben egyedüliként induló ellenzéki jelölteknek. Igaz, közös tartalmi üzenetek híján ez vidéken általában csupán 25-30 %-os eredményre volt elég.
Ezzel szemben most van tartalom, mondja – ez maga a túlóratörvény, illetve a köré épülő tiltakozási hullám, és lesz egy tisztán listás választás májusban, ahol lehet azt mondani, hogy a tét egyszerűen annyi, hogy kinek lesz több mandátuma, a Fidesznek vagy az ellenzéknek.
A nagy kérdés tehát, hogy a tavaly áprilisi átszavazási hajlandóság több lenne-e egy teljes ellenzéki összefogás esetén. „Én azt gondolom, hogy ha van ügy, és a pártok ebben nagyon egyetértenek, akkor ez több lesz” – véli Závecz Tibor.
