Munkalassítással az általános sztrájkig

NVZS 2019. január 7. 16:10 2019. jan. 7. 16:10

Munkalassítást ajánl Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke addig is, amíg jogszerűen meg lehet szervezni az általános sztrájkot. A Hírklikk felvetésére, hogy nem érzi-e jogosnak a szakszervezeteket érintő bírálatokat a lanyha fellépéseik miatt, leszögezte: „Nem töketlenek vagyunk, csak a 2010. óta hatályos sztrájktörvénnyel és a jogszabályi háttérrel meg van kötve a kezünk, borzasztóan bürokratikussá tették a sztrájk megszervezését, szinte ellehetetlenítették azt”. Egyben óva int a vadsztrájkoktól, mondván: a munkaadó az őt ért kárt jogszerűen behajthatja a vadsztrájkolókon. Tisztázta: január 19-én, szombaton nem országos sztrájk, hanem országos megmozdulás lesz: egyszerre az egész országban lesznek egyforma akciók.

Sok bírálat éri a szakszervezeteket amiatt, hogy nem léptek fel gyorsan s kellő határozottsággal a rabszolgatörvény ellen, miközben a felháborodott emberek már csak egy szóra várnának ahhoz, hogy egyszerre lépjenek. Kordás László – miközben hangsúlyozza, hogy megfelelő előkészítés kell ahhoz, hogy a jogszabályoknak megfelelve mozduljanak –, annyit elismert, hogy lehetnének kreatívabbak az eszközök kiválasztásában.

„A sztrájktörténelemben ismert a munkalassítás, ami nem jelent mást, mint hogy a dolgozók az utolsó pontig betartják a szabályokat, s a legvégső lehetséges határidőig kitolják a munka elvégzésének az idejét” –  mondja, hozzátéve: ezzel ugyanazt a hatást lehet elérni, ugyanolyan károkat lehet okozni, mint egy figyelmeztető sztrájkkal (ami legfeljebb két óráig tarthat).

Ám – tette hozzá – a munkalassítást is kizárólag a munkahelyeken lehet megszervezni, a munkahelyi és az ágazati szakszervezetek tehetik azt meg, a konföderációk szerepe a segítségnyújtás ebben a helyzetben. „Vannak is közös gondolkodások ilyen irányban, bár konkrét lépések még nincsenek” – tudtuk meg tőle.

Ugyanakkor óva int a vadsztrájkoktól. Az illegális munkabeszüntetés által okozott károkat ugyanis meg kell téríteni – mutatott rá. „A szándék persze a sztrájkkal az, hogy fájjon a munkáltatónak, keletkezzen kára, ám ha jogellenesnek minősítenek egy munkabeszüntetést, akkor az sokba fájhat a résztvevőknek” – fejtette ki. „Ezért nem is biztatunk senkit egyéni akciókra; ha nincs  a munkahelyen szakszervezet, amely megszervezheti a sztrájkot, akkor alakítsanak egyet – mi ebben minden segítséget meg tudunk adni”.

A sztrájk ugyanis nem annyit jelent, hogy egy munkavállaló nem megy be a munkahelyére. A sztrájktörvény szerint a munkavállalónak jogában áll sztrájkolni, s ha egy munkahelyen a dolgozók úgy döntenek, hogy a figyelmeztető vagy általános sztrájk eszközéhez nyúlnak, akkor azt a szakszervezet szervezheti meg. A sztrájkolóknak ebben az esetben is be kell időben menniük a munkahelyre, ahol azonban nem veszik fel a munkát, hanem nyilatkoznak, hogy sztrájkba lépnek, majd elvonulnak a kijelölt helységbe és ott tartózkodnak a munkaidő idején – vázolta.

Sok a félreértés a január 19-ére országosra meghirdetett akcióval kapcsolatban. Kordásnál rákérdeztünk erre is, mire a szakszervezeti elmondta: országos demonstrációt – és nem sztrájkot – hirdettek. Azon a szombaton – minimum – minden megyeszékhelyen lesznek látványos akciók, a többi között – mint szavaiból kiderült – félpályás útlezárások. Már folyik a lehetséges lezárandó szakaszok feltérképezése, az egyik megyeszékhelynél például már most biztos, hogy mind a három oda vezető főút felét le fogják zárni.

Ugyanakkor – tette világossá – az időpont kiválasztásánál arra ügyelnek majd, hogy ne zavarják az aznap esedékes középiskolai felvételieket. Nem csak félpályás útlezárások lesznek országszerte aznap, egy időben, hanem számos más akció is, amelyekről egyelőre nem akarnak beszélni. 19-ére egyébként sok helyen már 18-án, pénteken rákészülnek, más aznap is lesznek akciók.

Ezzel nem fognak tudni „nagyot robbantani” (a szó átvitt értelmében) – vetettük fel, mire a válasz az volt:  ahhoz a jelenleginél sokkal erősebb szervezettségre lenne szükség a munkavállalók körében, s mindenkinek egyszerre kellene mozdulnia. Ami pedig a sokak által követelt, és a szombati tüntetésen is gyakran elhangzó általános sztrájkot illeti, Kordás hangsúlyozta:  annak előkészítése nagyon bonyolult folyamat, nem véletlen, hogy a szakszervezetek négy követelésének az egyike a sztrájktörvény módosítása.

Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra jutása utáni egyik első ténykedésével változtatta meg úgy sztrájktörvényt, hogy a munkabeszüntetés megszervezését egy bonyolult, időigényes folyamattá tette, s az ágazati törvényekben különféle feltételekhez kötötte – esetenként nagyon keményekhez,  például az elégséges szolgáltatás szintjének megszabásával a közszolgáltatásoknál.

Pedig – ismerte el Kordás László – a munkavállalóknak nem lesz más lehetőségük az érdekérvényestésre, mint egy általános sztrájk – az egyéni pályák ugyanis nem működnek. „Azt pedig látni kell, hogy a kormány cserben hagyta a munkavállalókat és beállt a tőke szolgálatába, tehát nincs más út, mint megszervezni magunkat és közösen fellépni” – húzta alá.

Forrás: Hírklikk